Főkép

John Scofield, korunk egyik meghatározó jazz gitárosa új korongja címében utal pontos életkorára, illetve arra a megközelítésmódra, amelyet talán azért alkalmaz, hogy picit hangzásban felfrissüljön a kisegyüttes kombinatív felállásával – combo. A csapat voltaképpen a feltörekvő fiatalok és a nehézsúlyú muzsikusok találkozása, utóbbi természetesen Scofield és egy régi társ, Bill Stewart dobokon, előbbiek pedig Vicente Archer nagybőgőn és Gerald Clayton zongorán és orgonán. 

 

Az egész hangzást Stewart határozza meg szédítő, sűrű és időnként a végletekig bonyolított ritmizálásával. A korong teljes egészében a Scofield mögött felsorakozó különféle groove-okra épül, hogy gitárjával vagy az egyes ritmusok mélyére ásson, vagy pedig felettük csillogva hosszas improvizációk sorát dúdolja a fülünkbe – az albumot nyitó „Can't Dance” első orgona és gitárhangjaitól egészen az albumot záró „King of Belgium” swing-jéig.

 

Ez nem egy, az utóbbi időben szinte megszokottá vált tematikus album, amelyet a 'country' vagy éppen egy régió hangulata (Hudson) foglal egységbe, hanem egyszerűen a művész legújabb kilenc kompozíciója, amely egy kiváló turnéprogram alapját is kínálja. Május elején Budapesten is hallható lesz ez a felállás, mindenképpen érdemes lesz majd meghallgatni őket. 

 

Elsősorban azért, mert ez a felvétel csak egy lehetséges lenyomata annak, ahogyan ezeket a kompozíciókat elő tudják adni. Már az improvizáció nagymestereinek tűnnek a fiatalok is, ahogyan Stewart időnként rendkívül agresszív, szinte már-már fojtogató erejű periodizálásait légiessé teszik egy-egy reakcióval, hangsúlytalan vagy hangsúlyos akkord vagy éppen bőgő kísérettel. Visszafogottságuk koraérett zenei intelligenciáról árulkodik és bár valójában számomra a két „öreg” játéka teszi igazán vérbővé ezt a korongot, a muzsika mégis négyük együttesén keresztül válik harmonikussá. 

 

Ahogyan a témák címei is időnként utalnak a lüktetésekre („Dang Swing”, „New Waltzo”), Scofield érezhetően kipróbált és megírt mindent ennek a négyesfogatnak, ami éppen eszébe jutott komponáláskor, de saját hangzását szűken, csak a szokásos elektromos gitár kereti között alkalmazta. Időnként sajnáljuk korábbi felvételei tükrében (Quiet), hogy az akusztikus gitár ennyire háttérbe szorult az újabb felvételein, de Scofield még mindig egy megunhatatlan kreatív erő, akit érdemes állandóan hallgatni, különösképpen a gitárosoknak pedig tanulmányozni. 

 

Előadók: 

John Scofield – gitár

Gerald Clayton – zongora és orgona

Vicente Archer – nagybőgő

Bill Stewart – dobok

 

Elhangzó szerzemények:

1) Can't Dance

2) Combo Theme

3) Icons at the Fair

4) Willa Jean

5) Uncle Southern

6) Dang Swing

7) New Waltzo

8) I'm Sleeping In

9) King of Belgium