Zenék a nagyvilágból – Kalàscima: K (CD) – világzenéről szubjektíven 160/2.
Írta: Galgóczi Tamás | 2019. 01. 20.
Lassan három éve már annak, hogy a Fonóban élőben megnéztük az olasz Kalàscima együttest, amikor a 2016-os tavaszi turnéjuk keretében nálunk jártak. Fantasztikus koncertet adtak, olyat, amelyben élvezetesen keveredett a pizzica, a trance és a pszichedelia. Tavaly jelent meg a soron következő lemezük, és ennek apropóján arra voltam kíváncsi, hogy vajon hol tartanak most, miben változott a zenéjük.
Abban persze bíztam, bármi is történjék, nem hanyagolják el Salento népzenéjét, és pár szám erejéig megtartják a pizzicát. Az új albumhoz készített két klip (lásd a cikk végén) meggyőzött, a főbb irány nem változott – a pizzica és az elektronika továbbra is fontos eleme muzsikájuknak.
Mindezeken túl azonban úgy érzem, trance helyett ezúttal inkább az indie/rock irányt tűzték ki célul. A hangszerelés, a megszólalás legalábbis erre emlékeztet az olyan számokban, mint mondjuk a „Korasai”. A szintetizátor, a gitár ezt az oldalt képviseli, de még az ének sem lóg ki a sorból – mindezt úgy, hogy cseppet sem tűnik tájidegennek, a Kalàscima zenészei erre is zsigerből képesek.
Ezt a vonalat erősíti a „Sex Drug and Pizzica Pizzica” című tétel, amelyről szerintem mindenkinek Ian Dury legendás „Sex & Drugs & Rock & Roll” himnusza jut az eszébe, ami még 1977-ben jelent meg a Stiff Records gondozásában, és aminek élő verziója, amit a kiadó szupersztárjainak közös koncertjén rögzítettek maga a tökély – feltéve, ha valaki szereti a punk egyszerűségére komponált himnuszt. Ennek salentoi verziója legalább ennyire himnikus refrénnel rendelkezik, viszont az átkötő szövegek egy teljesen más stílusban fogantak (túl a rappelésen), hogy a gitárjátékot már ne is említsem, míg a nyomokban feltűnő délolasz dallamok csak fokozzák ennek a zenei koktélnak az élvezeti értékét.
Egyáltalán nem érzem túlzásnak az együttes harmadik lemezével kapcsolatban, hogy izgalmas kísérlet a kortárs itáliai népzene megalkotására. Egyaránt megvan benne az urbánus és a népi jelleg, képes megszólítani a mai fiatalokat, miközben a hozzám hasonlóan idősebb korosztályok is jól szórakoznak zenehallgatás közben. A szerelmes témától (Your Beat), William Blake versei ihlette szövegeken át (Vortoj) a mongol torokéneklésig (Centu Vie) sokféle mondanivaló, hangulat és zene fogadja az érdeklődőt. Mindez angol, olasz és griko (helyi görög dialektus) nyelven.
Ez a lemez már-már zavarba ejtően változatos, hihetetlen mennyire sokrétű a Kalàscima muzsikája, és még bámulatosabb az a természetesség, lazaság, ahogyan ezeket a stílusokat végül egy nevezőre hozzák. Borítékolható a siker, biztos vagyok benne, hogy a K, elődjéhez hasonlóan felkerül a világzenei slágerlistákra, és a társulat újra európai turnéra indul – remélem egy koncert erejéig meglátogatnak bennünket.
Meghallgatásra ajánlott számok: Sex Drug and Pizzica Pizzica, Korasai, Tie si l’amore
2018-ban megjelent album (Ponderosa)
Az együttes weboldala: https://www.kalascima.it/en/
A zenekar tagjai:
Riccardo Laganà – tamburin, ütőhangszerek, ének
Luca Buccarella – harmonika, ének
Massimiliano De Marco – klasszikus és akusztikus gitár, buzuki, mandolin, ukulele, ének
Federico Laganà – tambourine, riq, bendir, tar, darbouka, kanjira
Riccardo Basile - basszusgitár, szintetizátor, ének
Aldo Iezza – fúvós hangszerek, ének
Közreműködők:
Enrico Russo – elektronika, szintetizátor, dobgép, elektromos gitár
Bukhchuluun Ganburged – mongol torokéneklés
A lemezen elhangzó számok listája:
- Ballamundi
- Your Beat
- Korasai
- Tie si l’amore
- Vortoj
- Luce
- Centu Vie
- Still Alive
- Sex Drug and Pizzica Pizzica
- Eva