Főkép

Valószínű senki nem gondolta, hogy olyan nagy sikere lesz egy, a fantasztikus világok politikai kérdéseit boncolgató kötetnek, mint lett Tóth Csaba A sci-fi politológiája című könyvének. Mi sem bizonyítja jobban a téma iránti érdeklődést, hogy a kiadó nemcsak a téma folytatását (Fantasztikus világok) jelentette meg, de idén a Nevelj jedit! című kötettel még tovább is mentek. Megtartották a koncepciót, vagyis hogy a fantasztikumon keresztül beszéljenek kortárs, tudományos-társadalmi kérdésekről, viszont behoztak egy új témát, a pedagógiát. (És a sorozat még nem állt le, nemrég jelentették be, hogy már készül a negyedik könyv is.)

 

A Nagy Ádám szerkesztette harmadik kötet több tanulmánnyal próbálja körüljárni azokat a kérdéseket, amik felmerülnek napjaink iskolája kapcsán, azokat a problémákat és helyzeteket, amikkel a tanárok és a diákok (na meg a diákok szülei) minden nap találkoznak. A képzelet pedagógiája elődjeihez hasonlóan ismerős popkult művekre építkezik: több tanulmányban felbukkan a Harry Potter és a Roxfort világa, de van, aki a Star Treket, az X-Ment, a Trónok harcát vagy éppen az Így neveld a sárkányodat veszi górcső alá. Kifejezetten izgalmas megfigyelni, hogyan nyúlnak hozzá a különböző szerzők az adott művekhez, melyek azok a témák, amiket bemutatnak azokon keresztül.

 

Számomra ebben a kötetben érte el a sorozat és a koncepció azt, amiért szerintem érdemes ilyen típusú tanulmányokat írni. Bár találunk itt is olyan írásokat (egyből egy ilyennel, Galuska László Pál és Feleky Mirkó tanulmányával indít a könyv), amelyek alapvetően inkább csak leíró jellegűek, vagyis ismertetik, az adott fiktív világban milyen a pedagógia (mondjuk a Trónok harcában a lovagi kiképzés), és hogy ennek milyen formái léteznek a valóságban. Nem állítom, hogy ennek a fajta leírásnak nincsen létjogosultsága, de engem sokkal jobban érdekel az, amit a kötet szerzőinek nagy része csinált. Fogtak ugyanis egy művet, megnézték, mi az a téma, ami markánsan előkerül benne, és az adott filmet, könyvet illusztrációként használva arról a témáról beszéltek.

 

A legjobban ez talán a Harry Potterrel foglalkozó írásokkal mutatható be. Három tanulmány is Rowling varázsvilágát helyezi a középpontjába (Körtvélyesi Franciska, Horváth László és Melinda Mikusová munkái), mégis valamennyire más és más aspektusból vizsgálják azt. Van, ahol a roxforti tanártípusokon keresztül arról szól a fejtegetés, milyen is a jó tanár, milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy oktatónak, hogyan képes a legjobb kapcsolatot kiépíteni diákjaival, elkerülve azokat a buktatókat, amiket szinte minden iskolában tapasztalni lehet a túl szigorú pedagógusok vagy a diákokat nem megfelelően terelgető oktatók kapcsán. Egy másik írás a bullyinggal, azzal a bonyolult és nehéz jelenséggel foglalkozik, amire a magyarban nincs is megfelelő kifejezés (mert nem csak erőszak, nem csak zaklatás, nem kigúnyolás, kiközösítés – mindez és még sok minden más is). Vajon a varázsvilág mennyire más ebben a kérdésben, mint a mi világunk, teszi fel a kérdést a tanulmány, és annyira nem ad megnyugtató választ. A téma egyébként olyannyira fontos, hogy egy másik, Stephen King Az regényét/filmjét vizsgáló tanulmányban (Lőrincz Andreától) is előkerül, ahol megismerjük a bullying folyamatát, résztvevőit, következményeit és a lehetséges kezelését, megelőzését.

 

A bullying mellett számomra a másik, több tanulmányban is felbukkanó téma a tehetséggondozás volt. Egyrészt ott van ez Boráros-Bakucz András írásában, ami a Csillagközi inváziót és a Végjátékot veszi górcső alá, illetve Nagy Ádám és Svitek Szilárd X-Menről szóló munkájában is. Mindkét tanulmány alapvetően a mentor és a tanítvány viszonyát vizsgálja, azt, milyen módszerekkel lehet elérni a jobb teljesítményt, elkerülve például a túlzott felelősségre vonást vagy a diákot terhelő stresszt. Ezekben az írásokban jelenik meg egy számomra szintén fontosnak tartott dolog: a felvetett kérdések túllépnek a klasszikus iskolai perspektívákon. Ezek a kérdések ugyanis nemcsak a diákokat, de a felnőtt embereket is érinthetik, hiszen a munkahely is tartogat hasonló kihívásokat. Néha a munkában is hősnek kell lenni, nem csak a Hadiskolában vagy Xavier professzor intézményében. Nagy Ádám másik tanulmánya, a Star Trek Kobayasi Maru próbájának tanulmányozásával szintén a felnőttek világának fontos problémáira világít rá, például arra, hogy egy konfliktushelyzetben hogyan lehet elérni a win-win szituációt, ha egyáltalán el lehet érni azt.

 

Nem csak tanároknak és a pedagógia iránt érdeklődő olvasóknak érdemes a kezükbe venni a Nevelj Jedit! című tanulmánykötetet. Amellett, hogy kedvenc fantasztikus világunkat új perspektívából közelíthetjük meg, nagyon sok izgalmas és érdekes kérdést kapunk, amin elgondolkodva a saját hétköznapi életünkben is felfedezhetjük a párhuzamokat. Ami pedig a szülőket illeti (legyenek geekek vagy sem), nekik igazából kötelező darab ez a könyv.