Főkép

A sci-fi és az ismeretterjesztés kéz a kézben jár már a kezdetektől, hiszen hány gyerek képzeletét és érdeklődését gyújthatták fel annak idején Jules Verne fantasztikus románcai, vagy hányan néztük gyerekként a tévében Arthur C. Clarke sorozatait. A tudományos fantasztikum által ábrázolt problémák, felvetett kérdések sokszor indítottak el kutatásokat vagy legalábbis felnyitották az olvasók szemét a jövő lehetőségeire és a jelen gondjaira. Kánai András első könyvével arra vállalkozott, hogy összekapcsol öt aktuális témát irodalmi előképeivel, majd maga is eljátszik a gondolattal, hová vezethet el ez az irány. Az alapötlet kivitelezése szerintem azonban nem hiba nélküli.

 

Az öt téma valóban aktuális, de közel sem egyforma súllyal esik latba a mindennapi életben, így tág lehetőséget biztosít a játékra, a különböző gondolatkísérletekre. A 3D nyomtatás vagy a transzhumanizmus számomra sokkal távolibb lehetőség, mint az USA világuralmi pozíciójának változása vagy a Nagy Testvér térhódítása, és ezen a gondolaton a fejezetek tartalma sem tudott érdemben változtatni. Az egyes témaköröket a szerző rövid irodalmi áttekintéssel kezdi, majd végigveszi a releváns irányvonalakat, végül, egyfajta gondolatkísérletként bemutatja, milyen lenne a világ, ha az adott témához kapcsolódó forgatókönyv megvalósulna, így például kolónia létesülne a Marson. A kötet szerkezete így könnyű, áttekinthető, ez azonban az egyes fejezetekről nem mondható el.

 

Látszik, hogy Kánai rengeteg cikket, tanulmányt olvasott el a témában, a leszűrt információk értékelésére azonban nem került sor teljes körűen. Egyes témák esetében hiányoltam az ívet, ami mentén végigveszi a legfrissebb fejleményeket. Különösen az első két fejezet olvasása közben volt az a benyomásom, hogy különböző érdekes eredmények kerültek egymás mellé anélkül, hogy bármilyen összefüggés lenne közöttük. Így az adott téma szétesik, mert nincs semmi, ami végigvezeti az olvasót. Az USA világuralmi pozícióját elemző részben pedig túlságosan a hadseregre koncentrál a szerző, holott éppen olyan súllyal kellene szerepelniük a kereskedelmi vagy éppen a jogállamiság kérdései, hiszen az Egyesült Államokat nem csak, sőt, főleg nem a hadianyag teszi azzá, ami. A későbbi fejezetek jobban összeálltak, különösen a Mars-expedíció problémáit vette végig parádésan.

 

Ez a széteső szerkezet azonban nem mindig zavaró, mert Kánai remekül mesél; aki hallotta már őt élőben, egy-egy előadáson, ezen nem is fog meglepődni. Az anekdotázgató stílus, ami egyébként is jellemző rá, nagyon jól átjön itt is, valamint a remek, gördülékeny írásstílus átsegít a nehezebb részeken. Egy laikus olvasó könnyen, szórakoztatóan kap új információkat, a további tájékozódást segítő bőséges jegyzetlista pedig elősegíti a további kutatásokat az érdeklődők számára. Ugyanakkor éppen emiatt a kötet azoknak ajánlható, akik nem ásták még bele magukat egy-egy témába, az egyes fejezetek ugyanis gyakran felszínesek, csak belekapnak egy-egy kérdésbe, de mélyebben nem elemzik. Különösen hiányoltam azt, hogy egyes előkérdésekkel nem foglalkozik, például a 3D nyomtatásnál nem kapunk információkat arról, hogy ennek nyersanyagigénye hogyan biztosítható, és milyen környezeti hatásokkal jár, ami hosszú távon jelentős terheket ró a fejlesztőkre.

 

A témákat bevezető sci-fi összefoglalásokból kitűnik, hogy a szerző a téma ismerője, hiszen könnyedén és részletekbe menően foglalja össze a releváns műveket. Ráadásul nemcsak regényeket, hanem novellákat, kisregényeket is bemutat, ezzel is segítve az érdeklődőket. Nagyon nehezményeztem azonban, hogy a harmadik fejezetben (88. oldal) a Dűnéből ismert CHOAM-ot, azaz magyarul KHAFT-ot (Kereskedő Házak Általános Fejlesztő Tanácsa) Űrligaként említi; ilyen hibát nem illik elkövetni. Ezzel együtt azonban kitűnik a fantasztikum szeretete, az egyes témákat záró epizódok pedig szórakoztatóak és érdemes elgondolkodni rajtuk.

 

A Holnap történt így egy érdekes egyveleg, ami különösen jó belépő lehet a fantasztikus iránt kevésbé érdeklődő olvasóknak, hiszen egyszerűen mutatja be a sci-fiben rejlő lehetőségeket. Ezen túlmenően betölti ismeretterjesztő funkcióját, számos új információt átadva az olvasóknak. Aki azonban akár a tudomány, akár az irodalom oldaláról ismerősebb ezekben a témákban, kevesebb érdekességet talál, így felszínesnek is érezheti a kötetet. Ezzel együtt is szórakoztató könyvet kapunk a HVG-től, amit a hibák ellenére is megéri forgatni.