Főkép

Amikor először a kezembe kaptam ezt a könyvet, nagyjából éppen a második elnökjelölti vita után voltunk (ebből is látszik, mennyire gyorsan dolgozom fel a kapott anyagokat, és a szerkesztőimnek miért is megyek sokszor az agyára), és abban az időben borzasztóan foglalkoztatott a kérdés, hogy hogyan kerülhetett egy Donald Trumphoz hasonló ember egyáltalán az elnökjelöltség közelébe is. Ezért is vágtam bele ebbe a kötetbe, amitől azt reméltem, segít majd választ kapni koruk egyik legnagyobb showmanjének felemelkedésére: a hogyanokra és a miértekre egyaránt.

 

Akkoriban azonban csak a kíváncsiság vezérelt, mint mondjuk egy biológust, aki egy ritka, de jobbára ártalmatlan pillangófajt tanulmányoz, aztán a megszerzett adatokat szépen eltárolja valahol, hogy aztán maximum csak érdeklődésképpen nézzen vissza rájuk pár év múlva. Mert, be kell vallanom, soha nem gondoltam volna, hogy Donald J. Trump lesz az Egyesült Államok 45. elnöke. A választás éjszakája után korán ébredtem, és még az ágyban félálomban böngésztem végig a internetes portálokat, hogy aztán a meglepetés hamar meghökkenéssé változzon a hírek görgetése közben. Igen, a korábban elképzelhetetlen valóra vált: egy üzletember, egy showman, egy megalomán és nárcisztikus építőipari befektető került a világ leghatalmasabb nemzetének élére.

 

Az események után ez a könyv már jóval több lett, mint érdekesség, szükséges, kötelező olvasmány, sőt, talán túlélési kézikönyv lett a szememben. Nem akarok túlzásokba esni: nem hiszem, hogy Trump lenne az Antikrisztus, bármennyire is szeretnék ezt gondolni róla sokan, de az biztos, hogy az elmúlt évtizedek egyik leginkább sorsdöntő részéhez érkezett nemcsak a nyugati, de az egész világ történelme is, és ebben Trump is hatalmas szerepet játszik. Elképesztő belegondolni, hogy néhány hónap alatt mekkorát fordult a világ: kezdve a muszlimok kitoloncolására tett kísérleteivel, az Obamacare felszámolásával, Betsy Devos kinevezésével, a hamis hírek (fake news) kifejezés elterjesztésével és a köztudatba történő szisztematikus beépítésével, a Twitter-hadjáratokkal, majd újabban a szíriai támadással, valamint az orosz és Észak-koreai helyzettel.

 

És mindez annak az egyetlen embernek (és a mögötte álló, sokszor fasisztoid és pszichológiailag labilis tanácsadói és vezetői csoportnak) köszönhető, aki saját bevallása szerint mindig is imádta a küzdelmet, akinek a retorikájának alapvető részét képezi a hazugság (nem a féligazság, a ferdített való, hanem a szemenszedett hazugság), és aki nyílt adócsalásokat követett el (a rendszer lehetővé tette az adócsalást, oké, de a csalás az csalás, bárhogy is szépíti az ember). És most egy ilyen embernél található az aktatáska, amivel hat percen belül eltörölheti a Föld színéről az emberi fajt. Mert míg a nukleáris rakétákat ténylegesen elindító kilövőtiszteknek szigorú biztonsági protokollnak kell megfelelniük (kódolt parancs kétszeresen vak lefordítása, indítókulcsok egyidejű elfordítása), addig az elnök parancsait a világon senki sem kérdőjelezi meg, és nem is írhatja felül: sem a vezérkar, sem a védelmi miniszter, senki (ebben a témában ajánlom a vonatkozó, „Nukes” című Radiolab epizódot, rettenetesen tanulságos és vérfagyasztó).

 

És hogy ebből a könyvből megtudjuk-e pontosan kicsoda Donald Trump, hogyan került oda, ahol most tart, és a sikerhez vezető úton milyen buktatókkal kellett szembenéznie? Igen is, meg nem is. Egyrészt a könyv egy újságírótól elvárható alapossággal és részletességgel, tényszerűen mutatja be Trump családi hátterét, édesapjával való kapcsolatát (az idősebb Trump machinációit), fiatalkorát, majd felemelkedését egészen az elnökjelöltségig. Másrészt viszont nagyon keveset tudunk meg magáról az emberről a fellegvárban (mennyire ijesztően igaza volt PKD-nek), aki  D’Antonio szerint személyesen is olyan, mintha egy maszkot viselne, ami mögött bármi megbújhat. Ebből is sejthető, hogy a kötetben megszólaló hang nyilván nem objektív, de ki is tudna objektív maradni egy ilyen megosztó személyiséggel kapcsolatban.

 

A Trump-hívő 4chan horda tehát biztosan sok kivetnivalót talál majd D’Antonio munkájában (az egyetlen valódi hibája talán csak a túlságosan száraz tálalás, ami időnként unalomba fullad), ezen kívül viszont nehéz lenne ennél átfogóbb anyagot kapni ennek az embernek az életéről. Természetesen a legérdekesebb epizódokat a Trumppal és a hozzá közel állókkal készült interjúk adják, ezekből jobban ráláthatunk arra, miként működik a gondolkodásmódja, a retorikája, és talán egy kicsit jobban megértjük azt is, mik vezérlik valójában. Ez pedig, véleményem szerint, borzasztóan fontos, és az is lesz a későbbiek során, mert a kor, amiben élünk, valóban történelmi időszak, és a történelem megértéséhez mindenképpen ismernünk kell az okokat, mert az okozatok lesznek azok, amik életünket és a gyerekeink életét a következő pár évben és évtizedben meghatározzák majd.