Fráter Erzsébet: Egzotikus piacokon

A növényeket sokan unalmas élőlényeknek gondolják: nem változtatják a helyüket, nem járnak látványos násztáncot, nem adnak ki különleges hangokat és (legalábbis látszólag) nem mozognak, egy helyben állnak egész nap. Meg fotoszintetizálnak, ami kívülről szintén nem túl izgalmas tevékenység. Pedig ha jobban körülnézünk, a növények körülvesznek minket, ott vannak a mindennapjainkban, járunk és ülünk rajtuk (egyéb elfoglaltságokról nem is beszélve), hordjuk és elfogyasztjuk őket, és még sorolhatnám. De nemcsak a mindennapjainkat alakítják: a történelmünket is formálták. Fráter Erzsébet könyve, bár első ránézésre egy egzotikus növényeket bemutató kislexikon, többek között ezekre a tényekre is felhívja a figyelmet.

Hogy miért érdemes egy egzotikus piacokra kalauzoló ismeretterjesztőt kézbe venni akkor is, ha az ember belátható időn belül nem jut el Dél-Amerikába, Indiába vagy Afrikába, de még Izraelbe sem? Először is azért, mert éljen a kanapéturizmus! A csodálatos, színes képeken keresztül az ember bepillantást nyerhet egy nyüzsgő keleti piac érdekességeibe, anélkül, hogy az ezzel járó kellemetlenségeket (forróság, magas páratartalom, egzotikus betegségek az egzotikus növények mellett) el kéne viselnie. Másodszor is azért, mert a felületes botanikai bemutatáson kívül egy sor érdekességet is felvonultat a könyv. Például, hogy vajon mi volt előbb: a kivi-növény vagy a kivi-madár (mármint név szempontjából)? Mit készítenek az ananász leveléből? Melyik gyümölcs szállítását tiltották be repülőgépeken a szaga miatt, és melyik fának nőhet akár 41-50 kg-osra is a termése? Hogyan hódította meg a kókuszpálma Óceániát? Melyik fűszer miatt foglalták el a portugálok Ceylont, és melyik fűszer miatt indult Vasco da Gama kelet felé, hogy ne csak a szárazföldi utakon keresztül tudják beszerezni Európában? Ha esetleg valaki mindezekre a kérdésekre tudja a helyes választ, még akkor is csemegézhet az érdekességek közül, bőven akad még belőlük!

A harmadik ok, ami miatt érdemes legalábbis belepillantani a könyvbe, az az, hogy hamar kiderül: sok egzotikus növény nem is annyira egzotikusan beszerezhetetlen, mint ahogy gondolnánk. Elég csak a banánra, az avokádóra, a mangóra vagy a citrusfélékre gondolni, amik ma már minden nagyobb élelmiszerboltban kaphatóak. És akkor a fűszerekről még nem is beszéltünk: az egykor aranyárban mért bors és fahéj ma már nem csak hozzáférhető mindenki számára, de még alapfelszerelésnek is számít a konyhában! Ennek örömére pedig nem csak csodás képeket kap az olvasó, amikre egyébként már ránézni is jó, hanem recepteket is, amiket bárki megcsinálhat otthon. Sőt, a szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes, boltban nehezen beszerezhető fajok (mint például az okra, a viasztök vagy a balzsamuborka) a konyhakertben is remekül érzik magukat, így a kertészkedés iránt érdeklődő kanapéturista-ínyencek akár itthon is próbálkozhatnak a termesztésükkel.

Összességében egy remekül összerakott kis enciklopédiát tarthat a kezében a kíváncsi olvasó, amiben száraz szócikkek helyett rövid leírásokon, rengeteg érdekességen és még több színes-szagos képen keresztül ismerheti meg a földkerekség piacait, és az egzotikus növények elképesztően színes és izgalmas világát. Bátran ajánlom bárkinek, aki egy kicsit is érdeklődik a trópusok növény- és ízvilága iránt (esetleg készül is arrafelé a közeljövőben), szereti a random érdekességeket, vagy akár csak szeretne kimozdulni fejben egy kicsit az itthoni piacok világából.