Főkép

Elsőre a dizájn nyűgöz le – az utóbbi években nem láttam ilyet a magyar könyvpiacon, sajnos. Egyszerű, letisztult, erős üzenetet hordoz és félelmetesen jól reflektál a beltartalomra. Mondhatnánk, hogy ez kéne legyen a minimum, de tudjuk, hogy ettől fényévekre vagyunk. Másodjára elgondolkodom: kell-e nekem az Amazonról olvasni? De most tényleg. Töredelmesen bevallom, vaskos előítéletekkel viseltetek a cég, a metódus, a jelenség és a vezető iránt is. Okkal – dolgoztam olyan cégnél, amely az Amazon vállalati kultúráját és „küldetését” kívánta követni. Soha többé!

 

Nade akkor mégis, miért landolt a kezemben e könyv? Mert az Amazon megkerülhetetlen jelenség a huszonegyedik századi kereskedelemben. Túlzás nélkül felforgatta az online és offline kereskedelmet, jó eséllyel visszafordíthatatlan változásokat indított el a könyvkiadásban, sok szempontból üdvözítő újításokat vezetett be, melyekről már bajosan tudnánk – vagy akarnánk – lemondani. Akit kicsit is érdekel a könyvkiadás és/vagy a kereskedelem, utálhatja ugyan, de nem teheti meg, hogy nem vesz róla tudomást. Hát így landolt a kezemben Brad Stone könyve.

 

Tartottam ám tőle, hogy túlságosan részrehajló lesz – mindig ez a legnagyobb rákfenéje annak, ha kortárs jelenségről avagy kortárs „zseniről” ír valaki. Hisz ne feledjük, ez egy Amazon által támogatott könyv – Jeff Bezos minden interjúra rábólintott, maga is bőven szolgáltatott alapanyagot a szerzőnek, és beengedte a vállalat legbensőbb szentélyeibe is. Szerencsére mindez igen kevéssé látszik az elkészült művön. Stone amennyire lehet, törekszik a pártatlan bemutatásra – ugyan nem tudja maximálisan elkerülni az Amazon-reklámot és a feltétlenül szükségesnél jóval többször adózik csodálattal Bezos nagyratörő törekvéseinek, vásárlóközpontúságának és a „mindenáruház” (Everything Store – Bezos közismert jelzője a felépíteni kívánt vállalkozásra, egyúttal a kötet eredeti címe) ideájának, ezzel együtt is sikerül megőriznie egyfajta kényes egyensúlyt az ajnározás és a kritika között.

 

Ahogy megőrzi a kényes egyensúlyt a vízióvert alapító életrajza és a vállalat bemutatása között is – az elején némiképp ijesztő a csodagyerek Bezosról szóló sztori, és nehéz elképzelni, mi fog kisülni ebből, de szerencsénkre hamar sikerül elfogadható kompromisszumot kötni azok számára is, akiket a híres emberek életrajza a legkevésbé sem érdekel, az Amazon-jelenség annál inkább. Márpedig a kezdeti évektől 2013-ig ívelő történet jócskán tartogat érdekességeket: az egészséges szkepszissel körített indulás, a korábban sosem látott sebességű felemelkedés, az akkor még jóval nagyobb és ijesztőbb versenytársak erőszakos felvásárlási ajánlatai és fenyegetései; a tőzsdére vitel és az évről évre ismétlődő pénzügyi nehézségek, a tamáskodók hada, akik ahol csak lehet, a cég bukását jósolták; majd a kereskedelemtől más irányokba való kikacsintás és a Kindle biztosította megkérdőjelezhetetlen siker gondoskodnak arról, hogy úgy faljuk az oldalakat, mintha egy izgalmas fikciót olvasnánk.

 

Egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy drukkolunk ennek a torzszülött óriásáruháznak – aztán szerencsére Stone ismét árnyalja a képet azzal, hogyan szorította sarokba az immáron minden piaci fölényével gátlástalanul élő és visszaélő Amazon nemcsak a versenytársait vagy a piacára törő feltörekvő startupokat, hanem a partnereit és a neki kiszolgáltatott könyvkiadókat is. „A könyv árucsoporton belül az irányelv következtében létrejövő programot Gazelle Projectként emlegették, mert Bezos egy értekezleten azt magyarázta Blake-nek, hogy az Amazonnak úgy kell megkörnyékeznie ezeket a kis kiadókat, mint ahogy a gepárd a legyengült gazellákat bekeríti.” Persze mindent a „vásárlói élményért” – Bezos szent és sérthetetlen törekvése, hogy a vásárló mindig és mindenáron a lehető legalacsonyabb áron, leggyorsabban és legkevesebb zökkenővel jusson az általa rendelt áruhoz, szép mese. Az, hogy az árak leszorítása és a mániás akciózás milyen változásokat okozott a kiskereskedelemben, hány embert tett földönfutóvá, milyen folyamatokat indított el a könyvkiadásban, még hosszú évekig szolgál elemeznivalóval a gazdasági szakembereknek.

 

A felvázolt képből egyvalami világosan kirajzolódik: a kétségkívül zseniális újító, nagyokat álmodó, határait a végtelenig és még tovább kitoló Bezos számára a legfontosabb a vásárló – de nem érdekli az ember. Csak amíg fogyasztó és csak amíg nála fogyaszt. Sem a dolgozói, sem a beszállítói, sem a szerzők-partnerek-jogtulajdonosok nem számítanak. Csak a fogyasztó. Hogy a kettő egy ponton akár össze is érhet, odáig már nem terjed ki a híres távlati gondolkodás. Ahogy odáig sem, hogy hosszú távon azok a gazdasági folyamatok, amiket az Amazon beindított, a vásárlóerőre nézve is iszonyú károsak lehetnek. De ez már egy másik könyv témája lehetne…