Marvel+ 2015/2 különszám: Végtelen Háború 4-6.
Írta: Szabó Dominik | 2015. 07. 01.
Nézzük, ki mentheti meg az univerzumot a mindent elpusztító Mágus végtelen (vagy legalábbis közel végtelen) zsarnoki hatalmától! Ott van például Adam Warlock és a Végtelenség Őrzői. Az Ékkövek segítségével határtalan erőknek parancsolhatnak, s bár a Végtelenség Kesztyűjét nem használhatják az Eleven Ítélőszék határozata miatt, azért még mindig nagyon jelentős tényezők ebben a galaktikus játszmában. Mivel Mágus még korábban Warlock miatt születhetett újjá, logikusnak tűnik, hogy neki kell segédkezni az elpusztításában – azonban egyedül képtelen rá. Még jó, hogy csatlakozott csapatához Thanos, akit eddig mindenki úgy ismert, mint egy kapzsi, hataloméhes, mohó és gonosz titánt – de vajon képes megváltozni a közös cél érdekében?
Nem szabad azonban elfeledkezni Galactus-ról és kis csapatáról sem (köztük az Ezüst Utazóval és Novával). Kevés olyan lény van az univerzumban, aki különféle ékkő vagy hasonló ereklye nélkül is közel korlátlan hatalommal bír, mégis, talán ezúttal még Galactus ereje is kevésnek bizonyul Mágus legyőzéséhez. És akkor még nem is beszéltünk a földi szuperhősökről, Amerika kapitányról, Hulkról vagy épp X professzorról, akik tényleg mintha mást sem tudnának ekkora hatalmak között, mint statisztálni (nagyon érdekes figyelni, hogy gyakorlatilag csak a harcnál van érdemi szerepük). Persze ők lesznek az utolsók, akik elismerik, hogy itt nem képesek labdába rúgni – próbálnak segíteni, hátha épp az ő kicsiny hozzájárulásuk lesz a döntő.
És mi van Kanggal és Fátum Doktorral? Olvasóként néha elfeledkezünk róluk, aztán egyszer csak, mint derült égből a villámcsapás, előkerülnek – és teljesen felborítják az aktuális status quo-t. Lehet, hogy ezúttal ők lesznek azok, akik bár saját önös céljaikért küzdenek, mi több, az egész Végtelen háború folyamán azt fontolgatják, hogy mikor fogják egymást legyilkolni, de mégis lehet, hogy ők lesznek a döntő erő? Az az egyik legizgalmasabb a Végtelen Háború képregénysorozatban, hogy miközben élvezzük ezt a mindent felemésztő és mindent felborító káoszt, tényleg apróságokon és kicsiny részleteken múlik a világ sorsa. Hogy tényleg nem tudjuk, ki lesz az apró láncszem, akinek köszönhetően végül le tudják győzni Mágust. Hogy kapkodjuk a fejünket, és éppen az egyik szál történéseibe merülünk bele, de a következő pillanatban valami olyat mutathat Jim Starlin, ami minden korábbi elképzelésünket semmissé teszi.
Kicsit furcsán is érzem magam, mert mondjuk a Titkos invázióval ellentétben a Végtelen Háborúnak megvan az a pozitív oldala, hogy anélkül is átlátom, anélkül is értem az eseményeket, hogy közben elolvasnék harminc másik tie-in füzetet – így aztán tényleg végigizgulhatom azt a galaktikus sakkjátszmát, aminek Mágus az irányítója. Kevés érdekesebbet tudok ugyanis elképzelni ezen a kozmikus szinten, mint hogy Mágus még az olyan hatalmas lényekkel, mint Galactus vagy Thanos is könnyedén a bolondját járatja, mi pedig folyamatosan agyalhatunk azon, hogy mi is egészen pontosan a terve, miként is akarja átvenni a világuralmat (merthogy át akarja, ez nem is kérdés). Közben pedig a másik oldal sem tétlenkedik: de vajon képesek lesznek együttműködni a hősök („Saját természetünk bizony nagy teher lehet. És olykor átok is.”), képesek lesznek megállni, hogy olyan erőket használjanak, ami az egész univerzumot elpusztíthatja?
Még elég sokáig sorolhatnám, hogy miért is tetszett annyira ez a hat számnyi történet (mint Szemlélő rövid cameoja vagy a rendszeres idézetek, amelyek adtak egy kis súlyt az eseményeknek), de inkább arra biztatnék mindenkit, hogy próbálkozzon meg ezzel a sorozattal. Hat rész, közel 250 oldal, három füzetben (a Marvel+ 2015/1-es rendes, illetve 2015/1-es és 2015/2-es különszámában), tele izgalmas eseménnyel (láttatok már olyan helyzetet, amikor még Amerika kapitány is tehetetlen?), nagy adagnyi akcióval, rengeteg hazánkban még nem ismert karakterrel (ez számomra mindig nagy élvezet), ráadásul olyan retro színekkel, amelyet mostanság biztosan nem találunk a képregényekben (azt mondjuk készséggel elismerem, hogy nem lesz mindenkinek a kedvence ez a stílus). Jöhet az Infinity Crusade!