Főkép

Fanyar a humora. Remek a szimata. Megveti a nácikat. Kergeti az igazságot. Nem lehet megvesztegetni. Tudja, kit kell megvesztegetni. Szereti a burgonyából készült töményet. Őt meg szeretik a nők. Német, nem zsidó, de egyes ellenségei már-már annak tartják. Bernhard Günther magánnyomozó a nemzetiszocialista Németországban, annak is a fővárosában, Berlinben, ami így, 1936 márciusában sötétebb, mint valaha.

 

A Halálos március, a brit Philip Kerr történelmi detektívregény-sorozatának első része egy nagyszabású és egy kisebb bűnténnyel indul. A gazdag és befolyásos iparmágnás, Hermann Six lányát és vejét nemrég holtan találták leégett házuk hálószobájában. A kérdés csak az, hogy ki és miért végzett velük. A másik probléma pedig, hogy bár a tűzbiztos széf megvédte tartalmát, a tűzeset éjszakáján mégis eltűnt belőle egy értékes gyémánt nyakék, s még néhány vagyont érő apróság. Günther elsődleges feladata csak az ékszer(ek) előkerítése lenne, mivel azonban folyton olyan bizonyítékokba botlik, amelyek inkább a tűzesetet helyezik új meg új megvilágításba, szükségből végül a házaspár halála után is nyomozni kezd. Minél mélyebbre ás azonban, annál zavarosabbá válik a helyzet. SS-egyenruhát talál, meg egy titokzatos szeretőt, el akarják csábítani, aztán meg akarják gyilkolni, gengszterekkel komázik és a Gestapo elől bujkál, tárgyalásokat folytat egy zsidó ékszerkereskedővel és egy férfias modorú ifjú hölggyel, aki később eltűnik… Talán nem csoda, hogy nyomozónk a végén Dachauban köt ki: de még a munkatáborban is küldetése van. De vajon megússza-e élve?

 

Igaz, az utolsó kérdésre választ ad az információ, miszerint 1989, a Halálos március megjelenése óta a szerző először még két regényt szentelt Bernie Günthernek (ebből lett a Berlin Noir-trilógia), majd további hét független kalanddal ajándékozta meg, így ma már összesen tíz könyvet olvashatunk el angolul a cinikus és szívós nyomozó kalandjairól: és 2016-ban már jön is a tizenegyedik… Szóval Bernie nem hal meg. De hogy hogyan sikerül politikai játszmákba keveredve, veszélyes emberek között őrlődve megőriznie az emberi tisztességét, az már izgalmas és érvényes kérdés marad a cselekmény végéig.

 

A könyv igencsak karcos, borongós és noiros, ahogyan egy Berlin Noirhoz illik. Jellemzi az az összetett és költőien egyszerű nyelv is, amelyen Ross Macdonald vagy Raymond Chandler írt. Ugyanakkor főszereplője és történetmesélése már nem Philip Marlowe, inkább a Continental Op vagy Mike Hammer akciódús kalandjait és szövegének kőkemény fordulatait idézi.

 

Pénz, szex, politika, nácik… A Halálos március a tűzzel játszik, amikor megismertet egy normális emberrel a náci Németország kulisszái között: de kiválóan veszi az akadályokat és pompás szórakozást nyújt a zsáner kedvelőinek.