Főkép

Jiří Wolker (1900 – 1924) cseh költő, író, újságíró, a Csehszlovák Kommunista Párt egyik alapítója. alapítója. Az egyetemen ugyan jogot tanult, de párhuzamosan irodalmat is hallgatott. Korának egyik legtehetségesebb és legjellegzetesebb költője volt. József Attila különösen közel érezte magához, ezért a harmincas években, a budapesti csehszlovák kulturális attasé nyersfordításai alapján és ellenőrzésével, több versét átültette magyarra. Tüdőbajban halt meg, még nem volt 24 éves sem.

 

Vihar előtti csend, gyakran használjuk ezt a kifejezést, amikor a levegő nyugodt ugyan, de valahogy furcsán nyomott, vagy amikor feszült csend telepszik az emberek közé. Hiába süt a nap és kék az ég, egyszerűen csak tudjuk, hamarosan elmúlik a nyugalom, és kitör az égi háború. Ilyenformán ez a délelőtt a parkban nagyon békés, mégis bármikor a visszájára fordulhat.

 


Jiří Karel Wolker: Délelőtt a parkban

 

Fehér kikirics üdít zöld gyepet,
vitorláshajók hozzák a kék napot,
s homokházaknál osztják gyermekek
az egész parknak, melyet a város körbefog.


Még én is gyermek vagyok.
Mindent szerethetek még.
Ma is tán holnap ismét
megoldja kőházak kínjait virító imádságom.
De az ima keményedik, mint az érő alma lombos ágon.
Holnapután
felnőtté lesz a szem, mely szeretetem kibontja sután.

 

Férfi leszek
és katona.
S a katona imája a szuronya.

 

Fordította: József Attila