Főkép

Nem biztos, hogy mindenkinek feltűnt, hogy a Könyvmolyképző Aranytoll sorozatában milyen jó könyvek láttak napvilágot az idők során. Émile Zola, John Steinbeck, Ernest Hemingway, Pierre Boulle és Cornelius Ryan neve a garancia arra, hogy ezt a (főleg klasszikus ízlésű férfiaknak összeválogatott) szériát nem ok nélkül hívja a kiadó márkás sorozatnak… Itt jelennek meg 2006 óta vadonatúj kiadásban, a kiadótól megszokott ízléses köntösben James Clavell Ázsia sagájának kötetei is: köztük most itt a legújabb, a kétkötetes A Nemes Ház.

 

Clavell (1921-1994) brit családba született Ausztráliában, az ötvenes évektől azonban Amerikában vált híressé, mint forgatókönyvíró és rendező. Többek közt ő készítette a Steve McQueen főszereplésével leforgatott, 1963-as A nagy szökés című film forgatókönyvét. Első regényét, a Patkánykirályt 1962-ben írta, s azonnal nagy sikert aratott vele. Mára a könyv kiérdemelte a klasszikus háborús regény címkét. Egészen különleges nézőpontból, egy japán fogolytábor jellegzetes alakjainak sorsát követve szól arról, hogyan maradhat az ember önmaga a totális embertelenségben. Már 1965-ben film készült belőle, s azóta is talán legtöbbet emlegetett története Clavellnek. Egyúttal azonban meg is határozta írói pályáját: ettől kezdve minden nagyregénye Ázsiához kapcsolódott, s legalább lazán egymáshoz is. Csak a késői Forgószél (és posztumusz társkönyve, a Menekülés, az író utolsó regénye) játszódott az iráni forradalom sötét díszletei között, de tulajdonképpen egy szereplő még ezt is az Ázsia-sorozathoz kapcsolta.

 

Az Ázsia saga így végül ötkötetessé nőtt (hattá, ha a Forgószél is beletartozik). Ezek a történet időrendje szerint a Könyvmolyképzőnél már megjelent A sógun (1975), amely 1600-ban játszódik a feudális Japánban, A Tajpan (1966), az első honkongi történet 1841-ből, a Gajdzsin (1993), a következő japán regény 1863-ból, a már emlegetett Patkánykirály (1962), s végül a most megjelenő, 1963-ban játszódó második honkongi történet, A Nemes Ház (1981). Utóbbi igazi, nagy, regényfolyam-záró könyv: monumentális regény ezerhatszáznyolc oldalon, kilencvenegy fejezetben – pedig a cselekmény ideje (egy előjátékot kivéve) mindössze tíz napot ölel fel 1963 augusztusában. Valamennyi korábbi könyv szereplőit, alakjainak emlékét, történetszálát igyekszik magába szőni (a Patkánykirály is először A Nemes Házban kapcsolódott a sagához), ugyanakkor számos újítással is él. Mivel immár nem a történelmi múltban, hanem szinte a jelenben szemlélhetjük tovább a két nagy kereskedőcsalád leszármazottainak üzleti, konkurencia- és magánéleti harcát, megjelenik egy teljességgel friss kémszál: így a már hagyományos keleti, ázsiai, honkongi díszletek között a brit, kínai, amerikai és szovjet titkosszolgálatok vívják modern harcukat, nem is beszélve a honkongi maffiáról.

 

Nagy kaland belevágni A Nemes Ház olvasásába, hiszen a sokszáz (ezer?) szereplő, az állandóan váltakozó helyszínek és a részletesen elemzett cselekményelemek valóban hatalmas terjedelművé teszik a regényt, minden értelemben. Nagymamám ugyanakkor szerette ezt a nagy családregényt (ő annak olvasta, alapvetően), így én is kitartottam az utolsó, sokszázadik oldalig – és leírhatom, nem csalódtam. Másnak is ajánlom: tegyen próbát a könyvvel.