Főkép

Budapesten sem könnyű a progresszív metál zenekarok élete, de egy vidéki kisvárosban aztán halmozottan hátrányos helyzetűek. A Mytra kazincbarcikai székhelyű: szerencsére az internetkorszakban már jobban áthidalhatók a távolságok, de a csapat ismertté tétele nehezebb feladat, mintha sorra járnák a budapesti klubokat. Apropó prog metál – Hocza Róberték az együttes Facebook oldalán a metal/ambient/electro címkékkel látták el magukat. Szerencsére előbb hallottam meg a zenét, mint hogy ez alapján (elő)ítélkezhettem volna, hiszen itt távolról sem valami technóval rokon műfajról van szó. Ha hasonlítani akarjuk valamihez, fel lehet hozni párhuzamnak az Ayreon elborultabb pillanatait, vagy még inkább Arjen Lucassen Star One projektjét. Annál is szerencsésebb ez utóbbi párhuzam, mert, ahogy a külföldi gárda, úgy a Mytra is science fictionben utazik, ami a szövegeket illeti – mondjuk hardcore SF rajongó létem dacára is csak elvétve fedeztem fel, honnan a dalok ötlete.

 

A csapat 1996-ban alakult - a korábban a Prophecy együttest erősítő Hocza Róbert, Békei Krisztián basszer és Somodi Gábor billentyűs egyesítette erőit a már addig is együtt zenélő Bartók Gábor gitárossal és Zabari László dobossal.  Első sikereiket tehetségkutató versenyeken érték el, ráadásul az évek során jó pár tagcsere történt, melyek közül különösen az énekes poszt megváltozása hozott radikális változást, idővel ugyanis a férfi vokalisták helyét Hocza Viktória vette át, egyúttal felváltva Oláh Lariont a billentyűs poszton. Ugyan manapság se szeri, se száma az énekesnős bandáknak, a Mytra nem a szokványos Nightwish-Within Tempation-Evanescence vonalat erősíti, itt az ének nem virtuóz, kevésbé van előtérben, a központi szerep a hangszereknek jut.

 

A YouTube-on hozzáférhetővé tett régen várt bemutatkozó albumon kilenc szám kapott helyet. Átlagos prog metál bandaként ez bőven elég lenne egyszerre, a Mytra azonban nem szereti bő lére ereszteni a dolgot, így az anyag mindössze 36 percével még egy bakelit lemezen is kényelmesen elfért volna. Persze nem is az a fajta zene ez, amit naphosszat hallgat az ember. Finom, de nehezen emészthető ínyencfalatról van szó, amit mindenképpen érdemes megkóstolni. Igen egységes az anyag, ami részben pozitívum, részben éppen ellenkezőleg. A koncept működik, noha kevés kivétellel hiányoznak a jó értelemben vett slágeres dalok, a fülbemászó dallamok, amelyeket az ember később magában dúdolgathatna, arról nem is szólva, hogy a tempóval sem sokat kísérletezgetnek, mindegyik darab közepes sebességű. Két számot említenék meg cím szerint: az „Oyos De Dios” számomra a lemez csúcspontja, de a záró „One Step Into the Spotlight” gitár- és billentyűfutamai is figyelemreméltóak.

 

 

A lemez létrejöttében többek között a Wisdom és az Ad Astra egy-egy tagja is a Mytra segítségére volt, a tetszetős borító pedig Deák Pál műve. Az én ízlésemnek kicsit túlságosan „atmoszférikus”, lebegős a zene, a gépi hangzásból is visszavehetnének, mégsem könnyű kivonni magunkat a hatása alól, újabb meg újabb hallgatásra ösztönöz. Első lemeznek mindenképpen meggyőző produkció, bízzunk benne, hogy lesz folytatása – addig pedig várjuk, hogy a Mytra újból megmutassa magát élőben.

 

Az együttes tagjai:

Hocza Viktória – ének, billentyűsök

Hocza Róbert- gitár, programozás

Nyerják Gábor - gitár

Lovas Roland - basszusgitár

Zabari László – dob

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1. Umbilical

2. Rabbit

3. Novus Ordo Temporum

4. Sign of Life

5. Monolith

6. The Dawn of The Man

7. Starwatcher

8. Oje de Dios

9. One Step Into The Spotlight

 

Diszkográfia:

Meaningless Heavenly Being (EP, 2002)

Ecotone (demo, 2007)

Sagittarius (demo, 2009)

Beta (2014)