Főkép

A francia Maurice Druon Zeusz emlékiratai című kötetében alkalmunk lehet elpletykálgatni a világ dolgairól egy hamisítatlan görög főistennel. Ignacy Karpowicz lengyel író Égiek és földiek című regénye bemutatja az istenek földre szállásának következményeit mai, modern világunkban. A keletkezési dátuma alapján ma már múzeumi ritkaságnak tűnő Angyalok lázadása, a francia Anatole France könyve legalább ilyen merész és ma is modern témát választott magának: az angyalok megjelenését a kortárs, vagyis 1914-es embervilágban…

Anatole France (1844-1924) egyik utolsó nagyregénye, mely hetvenéves korában jelent meg, egy lenyűgöző, ám mára sok szempontból elfeledett életpálya csúcsán helyezkedik el. France az 1870-es évektől kezdett írni, verseket, elbeszéléseket, majd regényeket adott ki. Olyan könyvek szerzője volt, mint a nálunk is közismert, a hatalom természetéről írt, maróan csípős szatíra, A pingvinek szigete, a filozofikus történelmi regény, a Lúdláb királynő, vagy a romantika és a realizmus határán lebegő, lebilincselő A vörös liliom.

1921-ben irodalmi Nobel-díjat kapott életművéért, „briliáns írói pályafutásáért, letisztultan fennkölt stílusáért, lenyűgözően franciás szellemiségéért és mélységes humanizmusáért”. Így kerülhetett műve a Palatinus Kiadó Nobel-díjasok könyvtára nevezetű, szép külsejű, keménykötéses sorozatába, melyben már tizenkét nagyszerű  és a díjat elnyert író tollából származó kötet látott napvilágot, köztük Selma Lagerlöf Gösta Berlingje, Borisz Paszternak Zsivago doktora, Władysław Reymont Parasztokja, vagy épp Rudyard Kipling remek novelláskötete, A Száz Bánat Kapuja. Az itt felsorolt írókhoz hasonlóan France művei is korán megjelentek magyarul, ám mára többségükben feledésbe merültek, címről ismert, de kevéssé olvasott klasszikus művekké nemesedtek. Ezen szeretne változtatni a sorozat: a kiválóan válogatott, érdekfeszítő művek ismét élővé teszik a Nobel-díjat majd száz éve elnyert írók életművét is.

1921-ben France volt a huszonegyedik író, akit kitüntettek a Nobellel, de csak a negyedik francia: korábban az azóta alaposan elfelejtett Sully Prudhomme költő, Frédéric Mistral okcitán nyelvű tudományos író és végül Romain Rolland kapta meg az elismerést. Ha elolvassuk az Angyalok lázadását, megérthetjük, miért szállt méltán a díj Anatole France-ra: nemcsak remek történetet és végtelenül szórakoztató, olvasmányos és könnyed elbeszélést kapunk benne, s rejtett, de mitikus filozófiát is. Hiszen a regény a titkok helyszínén, könyvek között kezdődik, egy különleges könyvtárban – és a Sátán uralkodásával végződik. Elképesztően monumentális töprengés nem egészen háromszáz oldalon az emberi élet céljáról és értelméről, sorsunk determináltságáról és az irodalom lényegéről.

Ajánlom mindenkinek, aki olyan regényt keres olvasmányul, amin nemcsak végigfutni, de amiben elmélyülni is érdemes.