Főkép

1972. Vietnam. Két amerikai katona, egy őrmester és egy tizedes kilő egy javításra váró tankot. Az egyikük meghal, a másik túléli. 1973. Florida. Egy gazdag, kövér ember jóízűen vadászgat a tóparton. A célpont: egy néger egy csónakban. 1980. Death Valley. Két kedélyes átlagrendőr fánkot majszolgat az étteremben. Majd tanúi lesznek egy orgyilkosságnak. 1984. Anglia. Két fiatalember megfogadja, hogy nem hátrál meg. Versenyezni fog egyazon nőért, egy okos finn lányért. 2013. Anglia, Védelmi Minisztérium. A parlament védelmi bizottságának alelnökét arról tájékoztatják, hogy a brit hadsereg tulajdonába került egy új, tömegpusztító vegyi fegyver. Ám a szállítókonvojt támadás éri… Titokzatos események láncolata, váltakozó helyszínek, filmszerű leírások, elképesztő izgalmak követik egymást ebben a vaskos kötetben. Réti László pont olyan jó akciókrimit írt, mint a külföld legjobbjai. Egyetlen különbséggel: hogy ez a könyv magyar – vagyis tiszteletbelien a miénk, sőt, még az enyém is.

 

Az elnök röviddel a szerző legutóbbi nagysikerű regénye, A parfümőr után jelent meg. Különbözik azonban tőle abban, hogy ezúttal a cselekménynek csak egy bizonyos szelete kapcsolható Magyarországhoz, Budapesthez (sőt, egy kicsit az M7-eshez is), s hogy a cselekmény sem bármiféle szaglászás leírásából áll (akár nyomozásos, akár más értelemben), sokkal inkább pergő, akciódús részletekből épül fel, amelyekben a térben a világ egyik pontjáról a másikra, az időben pedig vadul ide-oda repülünk. A rejtély mozaikkockáiból elég gyorsan összeáll a megoldás, a hangsúly a titok helyett itt inkább az idővel való versenyfutáson, a ki kicsoda és kit akart megölni bújócskán, valamint az adrenalinszintet növelő rejtőzéses, üldözéses, orvlövészes, rohanásos, kutatásos jeleneteken van.

 

Egy azonban bizonyos: ahogy A parfümőrt, úgy Az elnököt sem lehet letenni. 536 oldal, vagyis próbáltam én abbahagyni, de huzamosabb időre mindössze egy vacsora elfogyasztásáig sikerült. Minden fejezet igen jól van megírva önmagában is (érdemes például kipróbálni a 2. részt, amely mesteri módon érte el, hogy olvasás közben egyszerre két emberrel is azonosuljak, miközben mindketten unszimpatikusak voltak és az egyik vadászott a másikra…), s a remek fejezetvégek, levegőben lebegni hagyott félmondatok szépen vezetnek át az egyik részből a másikba, abbahagyhatatlanul. Igazán professzionális a sok-sok apró részlet is: az autók, fegyverek, szervezetek leírása. Nem mintha sokat tudnék például a fegyverekről, ám épp ezért nagyon zavarnak a könyvekben az olyan rosszul megírt vagy lefordított leírások, amiknek a szakszerűtlenségét még én is észreveszem: Réti László könyveiben ilyesmi egyszerűen nem fordulhat elő.

 

Egyetlen apróság zavart a kötetben: ami a rejtélyt illeti, általában hamarabb rájöttem a következő lépés megfejtésére, mint a könyv szereplői. Talán ezért éreztem úgy, hogy a regény legalább tíz fejezettel hosszabb, mint amit szívesen újraolvasnék. Első olvasásra azonban így is lebilincselő volt. Mindenkinek csak ajánlani tudom: a férfiakat ugyanúgy le fogja nyűgözni a benne szereplő sötét ügyekkel, az energikus cselekményvezetéssel és a profi akciójelenetekkel, mint a nőket a szerelmi háromszög bemutatásával és a vonzó férfifőhőssel. Jó krimi – magyar szerzőtől.