Főkép

A Vágtázó Halottkémek (VHK), Vágtázó Csodaszarvas és Vágtázó Életerő zenéjét és szövegeit ismerve egyáltalán nem lepődtem meg az énekes, Grandpierre Attila világegyetemről alkotott szokatlan gondolatain, hiszen ő egyben csillagász is, szóval érthető, ha egy kicsit másként látja a dolgokat. Szinte biztos voltam benne, hogy szakítva a manapság társadalmunkban egyeduralkodó tudományos szemlélettel, a szerző egy ősibb, természetalapú megközelítést fog javasolni az olvasónak, hogy ennek segítségével értelmezhesse (újra) az egyén és a világegyetem összefüggéseit. És nem kellett csalódnom, Teszi mindezt úgy, hogy közben messzire elkerüli az egykor divatos new age misztikumot, és minden állítását igyekszik a legalaposabb tudományos bizonyítékokkal alátámasztani.

 

Az Élő Világegyetem könyvében Grandpierre Attila olyan tökéletesen vegyítette a csillagászat, az elméleti biológia, az elméleti fizika, a vallás, a mitológia és a filozófia egyes elemeit, hogy szinte nem is lehet más a végeredmény, mint egy életközpontú világkép, vagy ha úgy jobban tetszik, egy globális világnézet. Amit természetesen nem feltétlenül kell mindenkinek elfogadni, sőt, senki nem várja el az olvasótól, hogy mindennel rögtön egyet is értsen. Hiszen mint minden tanulási folyamatban, itt is meg van a dolgok menete: megismerés, megértés, elfogadás (rosszabb esetben a tagadás). Vagyis, ha elég nyitottak vagyunk, és az iskolában tanult dolgokat magunk mögött hagyva meg tudjuk tenni az első, jelen esetben óriási lépést – elfogadjuk, hogy a Föld él –, igazán nem okozhatnak gondot a soron következő „apró” lépések…

 

Nyugodt szívvel merem állítani, nem lesz olyan ember, aki ne olvasna valami újdonságot a könyvben. Sőt, biztos vagyok benne, hogy ha egy baráti társaság minden tagja elolvassa és természetesen kellően értelmesek, nagyon kellemes beszélgetéseket generálhat, melyeknek jelszava a következő lehetne: Gondolkodásra fel!

 

Az először 2002-ben megjelent könyvet az eltelt években Grandpierre Attila többször újraírta, és a mű végül 10 év elteltével eljutott arra a pontra, hogy megérett az újrakiadásra, így azoknak is tud újat mondani, akik még az első verziót olvasták. A gondolatok azóta gyökeret eresztettek, sőt, ki is hajtottak, vagyis most már tényleg nem lehet elmenni mellettük szó nélkül, legyen az ember bármilyen szkeptikus is. Az új kiadáshoz egyébként Pap Gábor írt előszót, ami az ő munkásságát ismerve igenis rangot ad a kötetnek, másrészt nemrégiben jutott tudomásomra, hogy a szerző 2013. október 21-én 18:30 órától előadást tart a témában, ahol bemutatja életútjának főművét, az ajánló tárgyát képező könyvet is. Aki teheti, menjen el, egészen biztosan érdekes elméletekkel és élményekkel gazdagabban fog távozni a helyszínről, ami az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér (1067 Budapest, Eötvös utca 10.).