Főkép

Egy újabb az ókori Rómáról szóló krimisorozat, és ismét az Agave kiadótól – sóhajthatott fel néhány Steven Saylor-rajongó, amikor tavaly útjára indult M. C. Scott Róma-szériája. Azóta azonban bizonyára sokan tudják már, ez a Róma – egészen más. Manda Scott A római kémének eltér a receptje a Gordianus-nyomozások és a Pinarius család történetének krónikásáétól. Sőt, Scott sorozatának darabjai talán nem is krimik, hanem különleges könyvek a thriller, a kémregény és a monumentális történelmi regény műfajának határán. Most pedig itt a folytatás, a széria második tagja: a Róma – A király eljövetele.

 

Manda Scott különös írónő. A sebészből lett krimiszerző a kétezres évek elején kezdett el az ókori történelemmel foglalkozni. Munkásságát a mai napig két hatalmas, egyenként négykötetes, óriási műgonddal és rengeteg tudományos előtanulmány segítségével kidolgozott történelmi sorozat jelenti: a nálunk Manda Scott szerzői néven, az Alexandránál kiadott Boudica (A sas látomása, A bika látomása, A kutya látomása, A kígyó látomása) és a Róma, amelynek első két kötete jelent meg eddig az Agavenál. A két regényvilág érintkezik: a Rómában feltűnnek szereplők a Boudicából, s a szenvedélyes, sodró elbeszélésmód is hasonlít. Scott elképesztő energiával térképezi fel a megírandó világot Rómától Maszada erődjéig és Jeruzsálemtől Párthiáig, s rendíthetetlenül hisz történelemrekonstrukciója egyedüli igazságában. Alapvető forrása Josephus Flavius magyar fordításban is olvasható két monumentális műve, A zsidó háború és A zsidók története. Ezekre építi fel az első század eseményeinek új, izgalmas elbeszélését.

 

Aki szerette Mika Waltari nagy történelmi könyveit vagy Lewis Wallace Ben Hurját, valószínűleg élvezni fogja ezt a már-már túlzottan aprólékos, színes mesét, s kedvelni benne a különös főszereplőt, a kémet, ügynököt, gyilkost, árulót és nemes hőst (kinek mi), Sebastos Abdes Panterát, aki örök ellenfelével, Szaulosszal, a Tarsusi Saullal (vagyis Pál apostollal) folytatott párharca után most, ebben a könyvben egy egész provinciát készül megmenteni.

 

Itt jutunk azonban el a csomagoláson található Fontos figyelmeztetés felirathoz. Mindazoknak, akik el szeretnének merülni M. C. Scott Róma-történeteiben, meg kell azzal barátkozniuk, hogy az írónő véleménye szerint Jézus a maga bibliai formájában sosem létezett. Élt viszont egy bizonyos Galileai Júdás, filozófus és zsidó (zelóta) szabadsághős, aki nemzedékeknek mutatott példát, s akinek mítoszából a Jézus-legenda kialakult, s létezett egy bizonyos Szaulosz/Pál is, aki római kémként azt a feladatot kapta, hogy Júdás és követői lázadását elfojtsa, akár azon az áron is, hogy vallásos eszméiket eltorzítva új vallást kohol, amely már nem kötődik a kor zsidó szabadságérzelmeihez. Így lett a következő nemzedékek tudatában Júdásból Iskarióti és Jézus árulója, míg személyének másik feléből megképződött a titokzatos, mennybe szállt Jézus, a megváltó. Scott Néró császárt nem veszedelmes pszichopatának, hanem nagy uralkodónak, Senecát nemcsak Néró tanítójának, de kémfőnöknek, Josephust pedig nem nagy tudású, bár meglehetősen gyáva politikusnak és történetírónak, hanem rendkívül kellemetlen személyiségnek láttatja, akinek egyetlen érdeme, hogy feljegyezte „Palesztina igazi történelmét”. Ellentétben tehát pl. az igen áhítatos Ben Hurral, a Róma – A király eljövetele (csakúgy, mint A római kém) egyáltalán nem keresztény történetrekonstrukció. Persze amennyiben mindez zavaró valakinek, még mindig érdemes a kötetet kézbe vennie, hiszen olvashatja alternatív történelmi regényként is.

 

Hogy mennyiben van igaza M. C. Scottnak, nem tudom. Engem tudományos szempontból biztosan nem győzött meg, hiszen regényében szépen összeegyezteti a kissé szenzációkergető, de még régésznek tekinthető Robert Eisenman, a Jézus-történethez zsidó nézőpontból közelítő Hyam Maccoby és a teljességgel tudománytalan bibliai összeesküvés-elméletszerző Joseph Atwill elképzeléseit, akik valószínűleg egymással sem állnának szóba.

 

Mint regény azonban a Róma – A király eljövetele igazán szórakoztató olvasmány, amely bevezet a 66-os év maszadai történéseibe, s bemutatja Menáhemet (Josephusnál Manaem), egy eddig szinte ismeretlen hőst és szabadságküzdelmét a régmúltból, hitelesen és izgalmasan. Ezért már megéri olvasni!

 

Részlet a regényből