Beleolvasó - Dr. Bruce H. Lipton – Steve Bhaerman: Spontán evolúció
Írta: ekultura.hu | 2013. 03. 16.
Fülszöveg:
Az evolúció elkezdődött! Kialakulóban van egy új, félelem helyett szereteten alapuló világ, amelynek társteremtői mi magunk vagyunk. A Spontán evolúció páratlan könyv, amely tájékoztatást és ösztönzést nyújt, hogy részt vehessünk az emberi történelem legnagyobb kalandjában: a tudatos evolúcióban! A Spontán evolúció korunk természettudományos felismeréseit az ősi korok bölcsességével elegyíti, hogy feltárja az olvasó előtt, valójában micsoda hatalommal bírunk saját evolúciónk befolyásolásában.
Részlet a könyvből:
Előszó
Miért született meg ez a könyv?
Üdv, én Bruce Lipton vagyok.
Én pedig Steve Bhaerman.
Bruce: Köszöntünk új könyvünk, a Spontán evolúció olvasójaként!
Előző könyvemben, a Tudat: a belső teremtőben arra helyeztem a hangsúlyt, miként szabályozzák attitűdjeink és érzelmeink élettani folyamatainkat, biológiánkat és génjeink működését. Abban a könyvben arra összpontosítottam a figyelmem, hogyan hatnak személyes meggyőződéseink a személyes valóságunkra. Van azonban egy alapvetőbb lecke is, mégpedig az, hogy a kultúra vagy a társadalom kollektív meggyőződései szintén befolyásolják biológiánkat és viselkedésünket.
A társadalom kezdi felismerni, hogy jelenlegi kollektív meggyőződéseink kártékonyak, s hogy világunk igen kényes helyzetbe került. Úgy vélem tehát, legfőbb ideje előrukkolni egy üzenettel arról, hogyan alkalmazható társadalmi meggyőződéseinkre az új biológia a tudomány világának egyéb felismeréseivel egyetemben, és miként segíthetnek e tudományos vívmányok azon vészjósló helyzetek kezelésében, amelyekkel napjainkban szembe kell néznünk.
Ebben a könyvben a biológiára, a meggyőződésekre és a viselkedésre helyezem a hangsúlyt, de hogy az üzenetem teljesen érthető legyen, Steve Bhaerman barátom további tájékoztatással szolgál azzal kapcsolatban, hogyan illeszkedik szervesen a társadalom struktúrája, a politika és a közgazdaságtan is biológiai létünkbe.
Steve: Az elmúlt huszonkét év folyamán kabaréműsorokat adtam elő Szvámi Szánanda-bánanda, a kozmikus komikus jelmezében. A kabaré csodálatos módszer az igazság kimondására és arra, hogy az elme védművein áttörve suttyomban új információkat és nézőpontokat szivárogtassunk be.
Szvámit megelőzően, első szakmabeli „megtestesülésemben”, az 1960-as években politológus és társadalmi aktivista voltam. Segédkeztem egy alternatív középiskola beindításában Washingtonban olyan diákok számára, akik kinőtték a hagyományos iskolai oktatás kereteit. Izgalmas idők voltak ezek; sorra bukkantak fel és kerültek tesztelésre az új elképzelések. Mint szomorúan megállapítottam, e tesztek legfontosabbikán – éspedig azon, hogy képesek vagyunk-e a való életben is megvalósítani azokat a fennkölt elveket, amelyekért síkra szálltunk – egyre-másra elhasaltunk. Emlékszem például, hogy megismerkedtem a közösségi együttélés egyik világhírű szakértőjével, akinek az volt az egyetlen hibája, hogy senki sem bírt huzamosabban megmaradni mellette.
Miután ráébredtem, milyen keveset tudok arról, miként lehetne valóra váltani az eszményt, egy huszonöt esztendőn át tartó utazásra indultam a pszichológia, a személyiségfejlődés, a meditáció és a spiritualitás birodalmába. Az elmúlt hét év során égtem a vágytól, hogy az elgondolásaimat könyv formába öntsem, amelynek Az államszervezet bajainak orvoslása címet szántam. Miután megismerkedtem Bruce-szal, úgy gondoltam, közösen is dolgozhatnánk a projekten, ő pedig rábólintott.
Bruce: Az orvostudomány világában megesik olykor, hogy egy pácienst halálos betegnek minősítenek, és mindenki lemond az életéről, azután történik valami, és az illető személyes meggyőződésrendszerében alapvető változás következik be, ami spontán gyógyulásban nyilvánul meg. A páciens az egyik pillanatban gyógyíthatatlan beteg, a másikban pedig már híre-hamva sincs a betegségének. Ez számos gyakorló orvost megrendít, mindazonáltal sűrűn előfordul, és az emberek zöme tisztában van a jelenség létezésével.
A Föld és a bioszféra – minket is beleértve – egyetlen, szervesen összefüggő, élő rendszer. Noha e rendszer működése mostanság akadozni látszik, a bolygó maga képes a spontán gyógyulásra. Ha meg akarjuk könnyíteni számára a folyamatot, ahhoz alapvető változásra van szükség a tudatosságunkban és a meggyőződéseinkben arra vonatkozólag, hogy kik is vagyunk valójában. A spontán gyógyulás fogalmát e könyvben is felhasználtuk, ugyanis hitünk szerint a tudomány új felismerései alapjaiban fogják megváltoztatni civilizációnknak az élet természetéről alkotott kollektív meggyőződéseit.
Eme új tudományos vívmányokat beleszőttük az emberiség lehetséges jövőjéről írott reményteli történetbe, hogy előmozdítsuk a bolygószintű gyógyulást. A Spontán evolúció napjaink természettudományos felismeréseit az ősi korok bölcsességével elegyíti, hogy feltárja az olvasó előtt, micsoda hatalommal bírunk valójában saját evolúciónk befolyásolásában.
Az elfogadott darwini elmélet szerint az evolúció egy igen lassú és fokozatos folyamat, amelynek millió és millió évre van szüksége ahhoz, hogy létrehozza a fajok evolúciós átalakulásait. Az új tudományos eredmények rávilágítanak, hogy az evolúció valójában a változatlanság hosszú időszakaiból áll, amelyeket olykor váratlan és drámai kataklizmák zárnak le. E kataklizmák – mint a szövegben a központozás – új irányt szabnak az evolúciónak, és az élet egészen új formáinak megjelenéséhez vezetnek.
Civilizációnk manapság a felbomlás és széthullás állapotában leledzik. Jelen pillanatban égető szükségünk van egy evolúciós előrelépésre, és nincs időnk a lassú és fokozatos fejlődésre. Érdekes módon a minket fenyegető válságok fényében úgy tűnik, hogy civilizációnk fejlődésének folyamatában máris elkezdett formát ölteni egy új írásjel.
Steve: Napjainkban a legégetőbb kérdés alighanem az, hogy ez az írásjel vajon egy kérdőjel, egy felkiáltójel, netán sajnálatos módon egy pont lesz.
Az emberek tisztában vannak azzal, hogy valami zajlik. Az utóbbi időben csak úgy zúdulnak rájuk a természeti erőforrások kiapadásáról, a klímaváltozásról, a népességrobbanásról szóló hírek. A végítélet órája sebesen közelít az éjfélhez, amikor nem csupán a szeretet falai fognak nagy robajjal leomlani! A vallásos emberek az idők végezetéről beszélnek.
Ugyanakkor azt is kezdjük egyre világosabban felismerni, hogy az emberek szoros szálakkal kapcsolódnak egymáshoz. A legkézenfekvőbb fizikai bizonyíték erre az internet, amelynek révén képesek vagyunk villámgyors üzeneteket küldeni és fogadni szerte a világon. Ez a késlekedés nélküli kommunikáció a világfalu minden lakóját egymáshoz fűzi. Minden összefonódik. Minden kapcsolatban áll.
Ennek bizonyítékaként látjuk, ahogy a tudomány kínkeservvel kapaszkodik felfelé a tudás közmondásos hegyére, hogy felérve Buddhát találja a hegytetőn ücsörögni. Miután egyesítettük Bruce természettudományos ismereteit az emberi szervezetről és az én tudásomat az államszervezetről, egyértelműen belátjuk, hogy a kortárs tudomány felfedezései és a nagy spirituális vezetők ősi tanításai ugyanahhoz a végkövetkeztetéshez vezetnek: világunk a kapcsolatok hálója. Senki sem szállhat le a fedélzetről. Mind együtt veszünk részt ezen az utazáson.
Persze ezzel a lenyűgöző felismeréssel egyetemben arra is ráébredünk, hogy régi látásmódunk, megszokott meggyőződéseink és okfejtéseink cseppet sem segítenek nekünk abban, hogy enyhítsünk a jelenlegi körülményeken, és megleljük az átmenetet az új helyzetbe. Márpedig a túlélésünk forog kockán. Új világszemléletet kell kialakítanunk. Spontán evolúcióra van szükségünk. Ezért született meg ez a könyv.
A Kiadó engedélyével.
Az evolúció elkezdődött! Kialakulóban van egy új, félelem helyett szereteten alapuló világ, amelynek társteremtői mi magunk vagyunk. A Spontán evolúció páratlan könyv, amely tájékoztatást és ösztönzést nyújt, hogy részt vehessünk az emberi történelem legnagyobb kalandjában: a tudatos evolúcióban! A Spontán evolúció korunk természettudományos felismeréseit az ősi korok bölcsességével elegyíti, hogy feltárja az olvasó előtt, valójában micsoda hatalommal bírunk saját evolúciónk befolyásolásában.
Részlet a könyvből:
Előszó
Miért született meg ez a könyv?
Üdv, én Bruce Lipton vagyok.
Én pedig Steve Bhaerman.
Bruce: Köszöntünk új könyvünk, a Spontán evolúció olvasójaként!
Előző könyvemben, a Tudat: a belső teremtőben arra helyeztem a hangsúlyt, miként szabályozzák attitűdjeink és érzelmeink élettani folyamatainkat, biológiánkat és génjeink működését. Abban a könyvben arra összpontosítottam a figyelmem, hogyan hatnak személyes meggyőződéseink a személyes valóságunkra. Van azonban egy alapvetőbb lecke is, mégpedig az, hogy a kultúra vagy a társadalom kollektív meggyőződései szintén befolyásolják biológiánkat és viselkedésünket.
A társadalom kezdi felismerni, hogy jelenlegi kollektív meggyőződéseink kártékonyak, s hogy világunk igen kényes helyzetbe került. Úgy vélem tehát, legfőbb ideje előrukkolni egy üzenettel arról, hogyan alkalmazható társadalmi meggyőződéseinkre az új biológia a tudomány világának egyéb felismeréseivel egyetemben, és miként segíthetnek e tudományos vívmányok azon vészjósló helyzetek kezelésében, amelyekkel napjainkban szembe kell néznünk.
Ebben a könyvben a biológiára, a meggyőződésekre és a viselkedésre helyezem a hangsúlyt, de hogy az üzenetem teljesen érthető legyen, Steve Bhaerman barátom további tájékoztatással szolgál azzal kapcsolatban, hogyan illeszkedik szervesen a társadalom struktúrája, a politika és a közgazdaságtan is biológiai létünkbe.
Steve: Az elmúlt huszonkét év folyamán kabaréműsorokat adtam elő Szvámi Szánanda-bánanda, a kozmikus komikus jelmezében. A kabaré csodálatos módszer az igazság kimondására és arra, hogy az elme védművein áttörve suttyomban új információkat és nézőpontokat szivárogtassunk be.
Szvámit megelőzően, első szakmabeli „megtestesülésemben”, az 1960-as években politológus és társadalmi aktivista voltam. Segédkeztem egy alternatív középiskola beindításában Washingtonban olyan diákok számára, akik kinőtték a hagyományos iskolai oktatás kereteit. Izgalmas idők voltak ezek; sorra bukkantak fel és kerültek tesztelésre az új elképzelések. Mint szomorúan megállapítottam, e tesztek legfontosabbikán – éspedig azon, hogy képesek vagyunk-e a való életben is megvalósítani azokat a fennkölt elveket, amelyekért síkra szálltunk – egyre-másra elhasaltunk. Emlékszem például, hogy megismerkedtem a közösségi együttélés egyik világhírű szakértőjével, akinek az volt az egyetlen hibája, hogy senki sem bírt huzamosabban megmaradni mellette.
Miután ráébredtem, milyen keveset tudok arról, miként lehetne valóra váltani az eszményt, egy huszonöt esztendőn át tartó utazásra indultam a pszichológia, a személyiségfejlődés, a meditáció és a spiritualitás birodalmába. Az elmúlt hét év során égtem a vágytól, hogy az elgondolásaimat könyv formába öntsem, amelynek Az államszervezet bajainak orvoslása címet szántam. Miután megismerkedtem Bruce-szal, úgy gondoltam, közösen is dolgozhatnánk a projekten, ő pedig rábólintott.
Bruce: Az orvostudomány világában megesik olykor, hogy egy pácienst halálos betegnek minősítenek, és mindenki lemond az életéről, azután történik valami, és az illető személyes meggyőződésrendszerében alapvető változás következik be, ami spontán gyógyulásban nyilvánul meg. A páciens az egyik pillanatban gyógyíthatatlan beteg, a másikban pedig már híre-hamva sincs a betegségének. Ez számos gyakorló orvost megrendít, mindazonáltal sűrűn előfordul, és az emberek zöme tisztában van a jelenség létezésével.
A Föld és a bioszféra – minket is beleértve – egyetlen, szervesen összefüggő, élő rendszer. Noha e rendszer működése mostanság akadozni látszik, a bolygó maga képes a spontán gyógyulásra. Ha meg akarjuk könnyíteni számára a folyamatot, ahhoz alapvető változásra van szükség a tudatosságunkban és a meggyőződéseinkben arra vonatkozólag, hogy kik is vagyunk valójában. A spontán gyógyulás fogalmát e könyvben is felhasználtuk, ugyanis hitünk szerint a tudomány új felismerései alapjaiban fogják megváltoztatni civilizációnknak az élet természetéről alkotott kollektív meggyőződéseit.
Eme új tudományos vívmányokat beleszőttük az emberiség lehetséges jövőjéről írott reményteli történetbe, hogy előmozdítsuk a bolygószintű gyógyulást. A Spontán evolúció napjaink természettudományos felismeréseit az ősi korok bölcsességével elegyíti, hogy feltárja az olvasó előtt, micsoda hatalommal bírunk valójában saját evolúciónk befolyásolásában.
Az elfogadott darwini elmélet szerint az evolúció egy igen lassú és fokozatos folyamat, amelynek millió és millió évre van szüksége ahhoz, hogy létrehozza a fajok evolúciós átalakulásait. Az új tudományos eredmények rávilágítanak, hogy az evolúció valójában a változatlanság hosszú időszakaiból áll, amelyeket olykor váratlan és drámai kataklizmák zárnak le. E kataklizmák – mint a szövegben a központozás – új irányt szabnak az evolúciónak, és az élet egészen új formáinak megjelenéséhez vezetnek.
Civilizációnk manapság a felbomlás és széthullás állapotában leledzik. Jelen pillanatban égető szükségünk van egy evolúciós előrelépésre, és nincs időnk a lassú és fokozatos fejlődésre. Érdekes módon a minket fenyegető válságok fényében úgy tűnik, hogy civilizációnk fejlődésének folyamatában máris elkezdett formát ölteni egy új írásjel.
Steve: Napjainkban a legégetőbb kérdés alighanem az, hogy ez az írásjel vajon egy kérdőjel, egy felkiáltójel, netán sajnálatos módon egy pont lesz.
Az emberek tisztában vannak azzal, hogy valami zajlik. Az utóbbi időben csak úgy zúdulnak rájuk a természeti erőforrások kiapadásáról, a klímaváltozásról, a népességrobbanásról szóló hírek. A végítélet órája sebesen közelít az éjfélhez, amikor nem csupán a szeretet falai fognak nagy robajjal leomlani! A vallásos emberek az idők végezetéről beszélnek.
Ugyanakkor azt is kezdjük egyre világosabban felismerni, hogy az emberek szoros szálakkal kapcsolódnak egymáshoz. A legkézenfekvőbb fizikai bizonyíték erre az internet, amelynek révén képesek vagyunk villámgyors üzeneteket küldeni és fogadni szerte a világon. Ez a késlekedés nélküli kommunikáció a világfalu minden lakóját egymáshoz fűzi. Minden összefonódik. Minden kapcsolatban áll.
Ennek bizonyítékaként látjuk, ahogy a tudomány kínkeservvel kapaszkodik felfelé a tudás közmondásos hegyére, hogy felérve Buddhát találja a hegytetőn ücsörögni. Miután egyesítettük Bruce természettudományos ismereteit az emberi szervezetről és az én tudásomat az államszervezetről, egyértelműen belátjuk, hogy a kortárs tudomány felfedezései és a nagy spirituális vezetők ősi tanításai ugyanahhoz a végkövetkeztetéshez vezetnek: világunk a kapcsolatok hálója. Senki sem szállhat le a fedélzetről. Mind együtt veszünk részt ezen az utazáson.
Persze ezzel a lenyűgöző felismeréssel egyetemben arra is ráébredünk, hogy régi látásmódunk, megszokott meggyőződéseink és okfejtéseink cseppet sem segítenek nekünk abban, hogy enyhítsünk a jelenlegi körülményeken, és megleljük az átmenetet az új helyzetbe. Márpedig a túlélésünk forog kockán. Új világszemléletet kell kialakítanunk. Spontán evolúcióra van szükségünk. Ezért született meg ez a könyv.
A Kiadó engedélyével.