Főkép A gitárt a 14. században az arabok hozták Európába. A reneszánsz idején egyik változata, a vihuela Hispánia legelőkelőbb közönségének kedvelt hangszere lett. Később a 16. századi Spanyolországban kifejlődött a chitarra battente domborított és ívelt testű gitár, s ezzel egyben a gitár-kultusz is, mely napjainkban is tart; gondoljunk csak a flamenco zenére. A barokk korig folyamatos változtatásokon ment keresztül a hangszer: kecses és hosszúkás testű, díszített rozettájú (hanglyukú), bundozott fogónyakú, fakulcsos húrfeszítésű, öt húrpáros vagy négy húrpáros és egy szimpla húrozású változatait szólaltatták meg az akkori előadók. A bélhúros gitár hangolása nagyrészt megegyezik a mai hangszerével.
 
A barokk idején rendkívüli népszerűségnek örvendett a gitár, s a francia születésű Francesco Corbetta (kb. 1620-1681),eredeti nevén Francisque Corbetta ennek a barokk gitárnak volt virtuóza. Felfelé ívelő pályája Itáliában indult el a szélesebb nyilvánosság és közönségsiker felé. Tanítványai közé tartozott Giovanni Battista Granata, egy másik kiemelkedő gitáros és zeneszerző, valamint Robert de Visée és Rémy Médárd is. Húszévesen adta ki első saját műveit tartalmazó tabulatúra kötetét (Scherzi Armonici, Bologna, 1639). Itália, Bécs, Hannover, majd Brüsszel után a madridi spanyol királyi udvar csodálatát vívta ki játékával. Madridba érkezése előtt egy másik gyűjteménye került kinyomtatásra (Varii Scherzi di Sonate per la Chitara Spagnola, Brüsszel, 1648). Egyik kortársa a legjobbak között (El mejos de todos)említette Corbettát, aki ezután Mazarin bíboros meghívására Versailles-ba, XIV. Lajos udvarába látogatott. Részt vett Jean-Baptiste Lully udvari balettjeinek előadásain, s a „Napkirály” legszűkebb környezetét gyönyörködtette hangszeres játékával. A francia udvar után Londonban telepedett le néhány évre, ahol Anna hercegnő gitártanára lett. Corbetta további életében egyaránt részt vett a francia és angol legfelsőbb udvari körök zenei életében is.
 
A La Guitarre Royalle (1674) Francisque Corbetta szvitjeit tartalmazó gyűjteménye mindazokat elbűvölheti, akik (meg)kedvelik ennek a kisebb testű barokk hangszernek a meghitt és pasztellszerű, áttört hangját. A mű C-dúr hangnemű darabjait egy Chaconne nyitja, s már ebben hallható a barokk gitár két fő játékmódja: a pengetett húrok (punteado), illetve az akkord összes hangját egyszerre megszólaltató (rasgueado) technika egyaránt. Corbetta rendkívüli módon kombinálta utóbbiakat saját művészi elgondolásaival. Jean-Baptiste Lully zenekari vagy Marin Marais viola da gamba műveiben is találkozhatunk olyan díszítésekkel, melyeket Corbetta stílusa is magán hordozott. De dallamvilágára az olasz és spanyol temperamentum nyomja rá legjobban bélyegét. Akkordozásában a mai flamenco zenei világa is felfedezhető. Vagy ez inkább fordítva van? Nagyon izgalmasan váltogatja a gyors pengetési és akkordozási technikákat a gyorsabb tempójú darabokban, így az Autre Chaconne-ban is. Zenéjét hallgatva megérthető, hogy miért szentel figyelmet a mai gitártanítás is ennek a francia barokk zeneszerzőnek s műveinek. A Prelude egy élettel teli fantázia, erősen spanyolos behatásokkal, s bár évszázadok választják el korunktól, ebből is meríthetett Segovia vagy Paco de Lucia gitárjátéka.
 
 A D-dúr darabok nyitó tánca a Gigue a la Maniere Anglois, s ahogy címe is mutatja, a szerző a francia táncot angolos manírokkal tűzdelte meg. Corbetta a kisebb formák mestere is, megtalálja a művészi kibontakozást a rövid táncokon belül, legyen az akár Chaconne, Menuet, Allemande, Courante, Sarabande vagy egy Gigue. Ellenszólamai a mutatós dallamok mellett is fellelhetők, s a változatosságot az akkordozás és a bontott arpeggio akkordfűzések biztosítják. Corbetta a barokk zenei palettát és szerzők sorát gazdagítja, nem a barokk szélsőségesen figurált szólamaival, hanem üdítően arányos táncok megjelenítésével. Műveire, művészetére méltán irányulhat figyelem a zeneszerető közönség részéről.
 
A 2004-ben a LINN Records gondozásában megjelent lemezen a floridai születésű William Carter játszik barokk gitáron, első szóló hangfelvételén. Carter több mint ezer koncertet adott különböző helyszíneken, és ő a Palladian Ensemble alapítója. Együtt dolgozott a Fretwork, a London Baroque, a Locke Consort világhírű régizene együttesekkel, valamint lanton rendszeresen közreműködik az Academy of Ancient Music és az English Concert fellépésein. Emellett lantot és barokk stílusismeretet tanít a The Guildhall School of Music and Drama meghívására.
 
Minden elismerést megérdemel a kiadóra jellemző kitűnő hangfelvétel és Carter hangszeres előadása. Olyan művészi barokk gitárjátékot hallunk, amely egyszerre izgalmas és végtelen nyugalommal tölti el a hallgatót. Carter közvetíti Corbetta művét a 17. századból, élővé és maivá varázsolja a régi zenét. Frazeálása, díszítései a mű darabjaihoz szervesen kapcsolódnak, s ez teszi összeforrottá a zenét és előadóját. Bár van olyan régi hangszerekkel foglalkozó könyv, mely a barokk gitárjátékról tévesen azt írja, hogy az a lanthoz képest kevesebb hangszeres tudást igényelt, Corbetta – korának többi kiemelkedő hangszereséhez hasonlóan – mesterien és virtuózan kezelte hangszerét, és ez saját műveiből egyértelműen kiderül. A nagy barokk zenei kínálatból viszonylag ritkábban tűnnek fel gitárlemezek, ezért is fog mindenképpen igazi örömet okozni a barokk zene rajongóinak és gyűjtőinek Francesco Corbetta La Guitarre Royalle című gyűjteménye William Carter előadásában.
 
Előadók:
William Carter – barokk gitár
  
A lemezen elhangzó művek listája:
La Guitarre Royalle
1. Pieces in C Chaconne
2. Pieces in C Menuet
3. Pieces in C Autre Chaconne
4. Prelude
5. Folie
6. Sarabande
7. Suite in G minor Prelude
8. Suite in G minor Allemande
9. Suite in G minor Courante
10. Suite in G minor Sarabande
11. Suite in G minor Gigue
12. Suite in G minor Passacaille
13. Pieces in D Gigue a la maniere Anglois
14. Pieces in D Menuet
15. Pieces in D Chaconne
16. Suite in A minor Prelude
17. Suite in A minor Allemande
18. Suite in A minor Courante
19. Suite in A minor Sarabande-La Victoire
20. Suite in A minor Passacaille
21. Folie in G minor
22. Las Vacas Espagnole
23. Suite in G major Prelude
24. Suite in G major Allemande
25. Suite in G major Courante
26. Suite in G major Sarabande
27. Suite in G major Passacaille
28. Passacaille