Főkép

A Tudorok hatalmas sikere után nem csoda, hogy a Showtime produkciós iroda 2011-ben is előrukkolt egy újabb igényesen kivitelezett, az első pillanatától az utolsóig magával ragadó történelmi drámával, a Borgiák című filmsorozattal. A készítők ezúttal a reneszánsz Itáliába kalauzolnak minket, hogy a félsziget lélegzetelállító helyszínein legyünk tanúi a különböző nagyhatalmú családok közötti intrikák és cselszövések véget nem érő sorozatának, a méregkeverő Borgia dinasztiát állítva a középpontba.
 
1492-ben, VIII. Ince pápa halála után megindul a harc a Rómában tartózkodó bíborosok között Krisztus földi helytartójának koronájáért. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a tiarát a címszereplő család feje, Rodrigo Borgia nyeri el. Az ötvenes évei végén járó férfi a megvesztegetések, zsarolások, alkalmi szövetségek, megtévesztések és mézes-mázos ígéretek sűrű, sokszor szinte átláthatatlan hálójával sikeresen láncolja ügyéhez a bíborosok legnagyobb részét. Rodrigo Borgia megválasztása után azonban a bíborosok napokon belül kénytelenek szembenéznie a ténnyel, hogy a VI. Sándor néven megkoronázott pápa korántsem érzi magát kötelezve, hogy korábbi ígéreteit teljesítse.
 
Frissen szerzett hatalmával a Borgia család feje ehelyett azonnal hozzálát, hogy saját pozícióját külföldön és belföldön is bebetonozza, az ekkor alig 18 éves legidősebb fia megkapja a bíborosi kalapot, középső fiát, Giovannit pedig kinevezi a pápai seregek főparancsnokának. Ám a saját családtagjainak nyújtott meghökkentő adományok mellett olyan, a korszakban szentségtörőnek számító lépésekre is hajlandó, mint a török szultánnal való szövetség, illetve a Spanyolországból menekült zsidók befogadása.
 
Eközben az ellenzéket vezető Giuliano della Rovere bíborosnak menekülnie kell a bérgyilkosok és méregkeverők elől, azonban a Szentszék tisztaságának visszaállítására törekvő főpap még korántsem adta föl a harcot. Itália és Európa hercegeinél és királyainál kilincselve egy olyan szövetséget próbál összekovácsolni, mely Itália katonai megszállásával kényszerítené ki a pápa leváltását. Ha sikerrel jár, akkor a Borgia családnak egy olyan apokalipszissel kell majd szembenéznie, melynek elhárítására a világ összes intrikája és cselszövése sem biztos, hogy elegendő lenne.
 
A Borgiák című sorozat középpontjában kétség kívül a családfő által irányított politikai játszmák állnak, de számos kisebb-nagyobb cselekményszál is gazdagítja az epizódok palettáját. Ugyanis mint kiderül, a Jeremy Irons által mesterien alakított VI. Sándor pápának is lehet szeretője, akinek keblei között éjszakánként megszabadulhat az intrikák és cselszövések nyűgétől.
 
A családfő mellett a legtöbb figyelmet a sorozat a pápa legidősebb fiának, Cesare Borgiának szenteli (François Arnaud), aki mindig a háttérbe húzódva, szürke eminenciásként hajtja végre azokat a feladatokat, melyekkel apja nem akarja bemocskolni a kezeit. Csakhogy a kegyetlen és mindenre elszánt Cesarének egy emberi és odaadó oldalát is megismerhetjük, ugyanis az ifjú bíboros az életét is odaadná, hogy szeretett kishúga, a 14 éves Lucrecia Borgia (Holliday Grainger) napjait boldoggá tegye.
 
Ezzel el is érkeztünk a sorozat egyik legérdekesebb szereplőjéhez, ugyanis a későbbi világhírű méregkeverő, Lucrecia Borgia ekkor még csak egy fiatal, érdeklődő kamaszlány, aki mit sem tud még az élet kegyetlenségeiről. Az ő karaktere majd az évad második felében, házasságkötése után válik igazán figyelemre méltóvá.
 
A sorozattal kapcsolatban külön ki kell emelni a díszletek és jelmezek lenyűgöző csillogását és pompáját, melyek híven adják vissza a 15. századi reneszánsz művészetek fényűzését. Az egyértelműen számítógépes animációval (CGI) készített tájképek Rómáról és más korabeli helyszínekről teljesen élethűek, a hatalmas seregeket ábrázoló felvételeknél sem lehet eldönteni, hogy hol ér véget a statiszták csoportja, és hol kezdődnek a grafikai programokkal generált századok. Érdekes adalék, hogy mivel a sorozatot részben Magyarországon forgatták, így az éles szemű tévéző felismerhet egy-egy jellegzetesebb itthoni épületet.
 
Mindenképpen érdemes elmerülni a Borgiák mozgalmas és lélegzetelállító világában, ugyanis már az első évad után egyértelmű, hogy a sorozatban van elég fantázia és lendület ahhoz, hogy a sok szempontból az elődjének tekinthető Tudorokat is túlszárnyalja.