Henry Cloud – John Townsend – Dave Carden – Earl Henslin: Családfánk titkai
Írta: Makai Nóra | 2012. 03. 25.
Mindnyájan jól tudjuk, mennyire meghatározó egy ember életében a családja. Ha a mi eredeti családunk (tehát a szüleinkkel, testvéreinkkel való kapcsolatunk) jó volt, akkor azért, ha rossz volt, akkor azért. Érdekes módon a család hiánya, illetve egyes családi funkciók hiánya legalább olyan meghatározó, mint a megléte, sőt talán sokkal látványosabb hatása van a későbbi életre nézve. És bár a diszfunkcionális, azaz meghatározó funkcióit be nem töltő családban nevelkedők (tegyük hozzá, minden családban lehetnek diszfunkcionális szokások, működésmódok) pontosan érzik, hogy valami nincs rendjén, mivel nem kapnak megfelelő mintákat, mégsem tudják a rossz családi mintázatokat elhagyni, átalakítani.
Tipikus példája e mechanizmusnak a bántalmazó szülők fennmaradása minden neveléslélektani és pedagógiai irányzatváltás ellenére is – ha valakit gyerekkorában szülei fizikai (vagy akár verbális) bántalmazással igyekeznek nevelni, akkor az illető nem kap kézhez alternatív nevelési eszközöket, és amint tehetetlennek fogja magát érezni saját gyermekével szemben, jó eséllyel az egyetlen kínálkozó megoldás számára is az agresszió lesz. Ez egy ördögi kör, amit elképesztően nehéz megtörni. És nem csak a bántalmazás „öröklődik” ily módon, hanem ezer és ezer apró viselkedésforma.
Cloud és szerzőtársai pszichológusként és lelki pásztorként rengeteg család életébe nyerhettek bepillantást, és a Bibliát tanulmányozva számtalan összefüggést találtak a mai és a bibliai családok működésmódjai között. Hiába, van, ami sosem változik… Ha például azt gondoljuk, hogy a patchwork vagy más néven mozaikcsalád jelensége a huszonegyedik században alakult ki, akkor meglehetősen nagy tévedésben vagyunk. Gondoljunk csak Ábrahámra – az ő családjának történetét már rögtön a könyv első lapjain olvashatjuk –, akinek első feleségétől, Sárától született első fia, Izsák; utána Hágártól Izmael, majd harmadik feleségétől, Ketúrától még hat gyermeke. És ahogy a könyvben is láthatjuk, Ábrahám gyermekei később sok olyan mintát vettek át tőle, amelyek pedig az ő gyermekkorukat is megnehezítették.
A könyv során még számos bibliai család rendszerét és működését vizsgálják meg a szerzők, ezzel is érzékeltetve, hogy akár ezer meg ezer éveken át is „öröklődhetnek” a különféle családi zavarok. A történetek, fejezetek végén néhány egyszerű kérdésre válaszolva magunk is felfedezhetünk jó néhány mintázatot a saját családunkban is.
A családi minták öröklésének mechanizmusán túl a kötődésről, a határok meghúzásáról és a szülőkről való leválásról is sok mindent megtudhatunk a könyvet lapozgatva. A néhol kimondottan didaktikus ábrák és felsorolások, ha nem is képesek megváltoztatni életünket – és nyilván az ismeretterjesztő és önsegítő könyvek nem is erre valók –, sok olyan szempontot nyújtanak, amelyek segítségével újabb oldalakról is megvizsgálhatjuk családunk mindennapjait, és a támpontok mentén felfedezhetjük, mely területeken volna még mit fejlesztenünk, mi az, amiről még sokat kellene beszélgetnünk szeretteinkkel, vagy magunkban töprengenünk.
Tipikus példája e mechanizmusnak a bántalmazó szülők fennmaradása minden neveléslélektani és pedagógiai irányzatváltás ellenére is – ha valakit gyerekkorában szülei fizikai (vagy akár verbális) bántalmazással igyekeznek nevelni, akkor az illető nem kap kézhez alternatív nevelési eszközöket, és amint tehetetlennek fogja magát érezni saját gyermekével szemben, jó eséllyel az egyetlen kínálkozó megoldás számára is az agresszió lesz. Ez egy ördögi kör, amit elképesztően nehéz megtörni. És nem csak a bántalmazás „öröklődik” ily módon, hanem ezer és ezer apró viselkedésforma.
Cloud és szerzőtársai pszichológusként és lelki pásztorként rengeteg család életébe nyerhettek bepillantást, és a Bibliát tanulmányozva számtalan összefüggést találtak a mai és a bibliai családok működésmódjai között. Hiába, van, ami sosem változik… Ha például azt gondoljuk, hogy a patchwork vagy más néven mozaikcsalád jelensége a huszonegyedik században alakult ki, akkor meglehetősen nagy tévedésben vagyunk. Gondoljunk csak Ábrahámra – az ő családjának történetét már rögtön a könyv első lapjain olvashatjuk –, akinek első feleségétől, Sárától született első fia, Izsák; utána Hágártól Izmael, majd harmadik feleségétől, Ketúrától még hat gyermeke. És ahogy a könyvben is láthatjuk, Ábrahám gyermekei később sok olyan mintát vettek át tőle, amelyek pedig az ő gyermekkorukat is megnehezítették.
A könyv során még számos bibliai család rendszerét és működését vizsgálják meg a szerzők, ezzel is érzékeltetve, hogy akár ezer meg ezer éveken át is „öröklődhetnek” a különféle családi zavarok. A történetek, fejezetek végén néhány egyszerű kérdésre válaszolva magunk is felfedezhetünk jó néhány mintázatot a saját családunkban is.
A családi minták öröklésének mechanizmusán túl a kötődésről, a határok meghúzásáról és a szülőkről való leválásról is sok mindent megtudhatunk a könyvet lapozgatva. A néhol kimondottan didaktikus ábrák és felsorolások, ha nem is képesek megváltoztatni életünket – és nyilván az ismeretterjesztő és önsegítő könyvek nem is erre valók –, sok olyan szempontot nyújtanak, amelyek segítségével újabb oldalakról is megvizsgálhatjuk családunk mindennapjait, és a támpontok mentén felfedezhetjük, mely területeken volna még mit fejlesztenünk, mi az, amiről még sokat kellene beszélgetnünk szeretteinkkel, vagy magunkban töprengenünk.