Főkép

Tagadhatatlan tény, hogy Jacqueline Wilson nem az én korosztályomnak ír, ennek ellenére minden könyve közel áll a szívemhez. Ha rajtam múlna, nem csupán a gyerekek, de a felnőttek számára is kötelező olvasmánnyá tenném őket, így talán hozzájárulhatnék ahhoz, hogy kevesebb ember, különösen gyerek életéből hiányozzon a stabil, kiegyensúlyozott családi háttér, ami pedig olyan, akár a lélegzetvétel – elengedhetetlen része az életnek.
 
Bevallom, a legújabb Wilson-könyv magyar címéről, borítójáról és a fülszöveg tartalmáról egyértelműen Erich Kästner ifjúsági klasszikusa, A két Lotti jutott eszembe, emiatt pedig egy kicsit talán más szemmel olvastam Destiny és Sunset történetét, pedig s szerző ezúttal sem tesz mást, mint a maga könnyed, letisztult és intelligens módján beszél a 11-14 éves korosztály emberi viszonyaiban bekövetkező problémákról. Nem szájbarágósan, hanem úgy, hogy meghagyja az olvasónak a felfedezés, a rácsodálkozás és a következtetés levonásának szabadságát.  A szöveg és a cselekmény is meglehetősen egyszerű, de talán éppen ezért olvassák és szeretik olyan sokan Jacqueline Wilson könyveit. Meg azért a folyamatosan jelen lévő kesernyés derűért, ami árad belőlük.
 
Destiny és Sunset története akár egy bizonyos szemszögből készített pillanatfelvétel is lehetne a 21. századról. A látszatvalóságáról, melyet a média és az arra képzett személyek generálnak és nyomnak le az emberek torkán; a zárt ajtók mögötti családi problémákról, melyek hűtlenséghez és alkoholizmushoz vezethetnek; a tehetségkutatókról, melyek beszivárognak az oktatási intézmények kapuin belülre; a gyerekekről, akik sokszor kegyetlenebbek egymással, mint a felnőttek; az ifjúsági bandákról; a betegségtől és egyben az orvosoktól való félelemről; a puccos környék és a szegénynegyed közötti különbségekről… és még sok minden másról.
 
Az egyik főszereplő Destiny, akit édesanyja hihetetlen erőfeszítések árán egyedül nevel egy szegénynegyedben, a másik pedig Sunset, aki híres rockzenész édesapjával, egykori modell édesanyjával és két testvérével él egy hatalmas házban. Joggal merülhet fel a kérdés bárkiben, hogy mit keres két ennyire különböző család egy történetben. A megfejtés rendkívül egyszerű: a két lánynak ugyanaz az édesapja, de erről a történet bizonyos szereplői csak menet közben szereznek tudomást – és bizony nagyon eltérő módon reagálnak.
 
Nem kell megijedni, Jacqueline Wilson nem A két Lotti remake-jét vetette papírra, hanem egy igazi mai történetet, melyben bizonyos dolgok elromlanak ugyan, de a szereplők nem adják meg magukat a kétségbeesésnek és reménytelenségnek, hanem aktívan részt vesznek a kialakult helyzet megváltoztatásában. És számomra ez a regény legfontosabb üzenete.
 
Részlet a regényből