Rejtő Jenő: Ezen egy éjszaka
Írta: Galgóczi Tamás | 2012. 02. 26.
A boszorkánymester mellett egyetlen regényről tudok, ami Rejtő nevéhez köthető és hazánkban játszódik, ez pedig nem más, mint a nagykörút környéki kabarék világát idéző Ezen egy éjszaka, ami sokkal inkább útikalauz a szememben, mintsem rendes regény, lévén célja egyrészt Kabos Gyula emlékének megidézése, másrészt papíron megörökíteni a pesti művészvilág, a másod- vagy ki tudja milyen vonalbéli színházak, kabarék hangulatát, valamint az ott dolgozó műszakiak, színészek, írók, rendezők, igazgatók és a hozzájuk csapódó holdudvar életét.
Ezzel csak az a baj, hogy manapság pár megszállott színházrajongót és kutatót leszámítva már senki nem emlékszik erre, illetve nagyjából ekkora létszámú csoportot érdekelhet, milyen is volt a múlt század harmincas éveiben a pesti kabaré. Ezért aztán manapság eleve hátránnyal indul a regény, amit csak tovább súlyosbít, hogy egy idő után bizony az olvasó többre vágyik, mint az akkori majdnemsztárocskák vagy szintehírességek érzelmektől túlfűtött, belterjes világa. Ettől kezdve már csak elszántság kérdése, hogy ki jut el a végkifejletig, illetve ki hagyja abba menet közben az olvasást.
Pedig a kiindulópont, miszerint egy külsős, egy banktisztviselő írásra adja a fejét és ennek ürügyén bekerül ebbe az álomvilágba, szóval az ötlet jó. Tovább megyek, ha elvonatkoztatva a történettől, példabeszédként fogom fel, ami arra int, hogy legyünk tisztában önnön értékeinkkel, képességeinkkel, akkor egy korrekt írás. Csak éppen egy humoros, Rejtő-kötetnek kevés. Ami azért is fura, mert vannak benne párbeszédek, amelyekben megvillan a rejtői humor, és vannak figurák, akik valóban furák és viccesek (és itt-ott emlékeztetnek más regények szereplőire) – de ez egyrészt túl sok, másrészt a történet valahogy nem áll össze kerek egésszé. De az is lehet, hogy mindez csak hangulatfüggő, és egy más alkalommal élvezném a szöveget – bár a sok évvel korábbi olvasáskor sem tetszett maradéktalanul a regény. Ráadásul ebben a kötetben volt eddig a legtöbb sajtóhiba, ami nem jellemző a sorozatra.
Szóval aki még nem olvasott semmit a szerzőtől, az véletlenül se ezzel kezdje az ismerkedést, arra ott vannak a légiós vagy Piszkos Fredes történetek. Igazából csak a fanatikus rajongóknak ajánlom, de csak a mostani sorozatból kimaradt rövidebb novellák elolvasása után.
Ezzel csak az a baj, hogy manapság pár megszállott színházrajongót és kutatót leszámítva már senki nem emlékszik erre, illetve nagyjából ekkora létszámú csoportot érdekelhet, milyen is volt a múlt század harmincas éveiben a pesti kabaré. Ezért aztán manapság eleve hátránnyal indul a regény, amit csak tovább súlyosbít, hogy egy idő után bizony az olvasó többre vágyik, mint az akkori majdnemsztárocskák vagy szintehírességek érzelmektől túlfűtött, belterjes világa. Ettől kezdve már csak elszántság kérdése, hogy ki jut el a végkifejletig, illetve ki hagyja abba menet közben az olvasást.
Pedig a kiindulópont, miszerint egy külsős, egy banktisztviselő írásra adja a fejét és ennek ürügyén bekerül ebbe az álomvilágba, szóval az ötlet jó. Tovább megyek, ha elvonatkoztatva a történettől, példabeszédként fogom fel, ami arra int, hogy legyünk tisztában önnön értékeinkkel, képességeinkkel, akkor egy korrekt írás. Csak éppen egy humoros, Rejtő-kötetnek kevés. Ami azért is fura, mert vannak benne párbeszédek, amelyekben megvillan a rejtői humor, és vannak figurák, akik valóban furák és viccesek (és itt-ott emlékeztetnek más regények szereplőire) – de ez egyrészt túl sok, másrészt a történet valahogy nem áll össze kerek egésszé. De az is lehet, hogy mindez csak hangulatfüggő, és egy más alkalommal élvezném a szöveget – bár a sok évvel korábbi olvasáskor sem tetszett maradéktalanul a regény. Ráadásul ebben a kötetben volt eddig a legtöbb sajtóhiba, ami nem jellemző a sorozatra.
Szóval aki még nem olvasott semmit a szerzőtől, az véletlenül se ezzel kezdje az ismerkedést, arra ott vannak a légiós vagy Piszkos Fredes történetek. Igazából csak a fanatikus rajongóknak ajánlom, de csak a mostani sorozatból kimaradt rövidebb novellák elolvasása után.