Főkép

Még tart a háború, amikor német foglyok végtelen oszlopa halálra vártan vánszorog az amerikai őrök felügyelete alatt a hadifogolytáborok egyike felé. Köztük találjuk a súlyosan sebesült Kuno von Dodenburg ezredest, a Wotan SS rohamezred parancsnokát is. Az ezredes már tudja, hogy vagy az egyre sürgetőbb orvosi ellátás hiánya vagy a szövetségesek bíróságának ítélete miatt, de számára nem csak a háborúnak, de az életnek is vége. Ettől függetlenül ő az, aki még tartja a lelket a többi fogolyban és nem engedi, hogy maradék emberségüket és tartásukat elveszítve, agyatlan barmokként vánszorogjanak a dermesztő télben.

Van azonban egy maréknyi ember a Wotan két altisztjének (Schulze és Matz) irányítása alatt, akik még szabadok és harcra készek. Nekik teljesen más terveik vannak az ezredesükkel - feltett szándékuk, hogy valamilyen módon kiszabadítják a biztos halált jelentő fogságból. Vállalkozásuk azonban nem jár eredménnyel…

Talán az egyik legnyomasztóbb és legsötétebb magyar nyelven eddig napvilágot látott Leo Kessler mű a Szökés a győztesektől. Az a képi világ, amellyel a foglyok szenvedéseit bemutatja a szerző – ahogy mondjuk a sebesülteket saját mocskukban fetrengve ábrázolja vagy az amerikai őrök cseppet sem úriemberhez méltó viselkedését mutatja be –, ha néha túlzó is, azért mindenképpen elborzasztó és elgondolkodtató. És ha utal is arra, hogy a szovjet fogság még borzasztóbb, ettől függetlenül nem tudunk pozitív képet alkotni a felszabadítókról. Leo Kessler ezzel ismét leszedi a keresztvizet a „hős” szövetségesekről, akiknek viselt dolgairól manapság egyre több és több kijózanító tény lát napvilágot.

Persze a szerzőnek legkevésbé sem célja a háborús bűnök megkérdőjelezése, pláne nem a bűnösök valamiféle felmentése. Ezt épeszű ember nem is tenné. Sokkal inkább az igazságszolgáltatás és annak hiánya áll a regény középpontjában azzal, hogy von Dodenburgot az általa el nem követett bűnök miatt akarják halálra ítélni és nem amiatt, amit ténylegesen tett. És azok a módszerek (hamis tanúvallomások kicsikarása vesztegetéssel vagy kínzással, hamis tanúk felvonultatása a vád mellett), amelyekkel a megszállott amerikai igazságügyi tiszt, Schroeder ezredes igyekszik pontot tenni az ügy végére, és ezzel von Dodenburg életére, nem csak Schroeder segítőiben ébresztenek kételyeket, hanem az olvasóban is.

Habár Leo Kessler háborús ponyvái legtöbbször próbálnak egyfajta könnyed hozzáállással közeledni a háború témájához, ez a könyve cseppet sem sorolható ebbe a kategóriába.

(A Kiadó megjegyzése a magyar kiadáshoz: „A Duna International Könyvkiadó elnézést kér Olvasóitól. Amikor összeállítottuk a sorozatot, még nem volt a kezünkben az angolul Death from Artic Skies (Halál a sarkvidéken) címmel megjelent könyv magyar fordítása. Leo Kesslernek ezen a címen egyébként más angol kiadónál megjelent könyve Norvégiában játszódik: a Wotan SS hadosztályt az ottani nehézvízgyártó üzemet támadó partizánok ellen vetik be. A könyv fordítása közben azonban kiderült, hogy a New York-i kiadó óriási hibát követett el: annak a regénynek az elejére, amit most Tisztelt Olvasónk a kezében tart, tévedésből nyomtatták a Death from Artic Skies címet, félrevezetve ezzel nem csak minket, hanem az amerikai olvasókat is. Reméljük, ennek ellenére kellemes szórakozás lesz von Dodenburg ezredesnek ez a története is!”)