Michael Caine: Egy angol úr Hollywoodban
Írta: Bauman Tamás | 2012. 02. 04.
Gondoltuk volna, hogy az a férfi, akinek a kezében oly természetesen mutat a pezsgőspohár és a kamerák kereszttüzében is teljesen fesztelenül viselkedik, egy angol szegénynegyed szülötte? Vagy azt, hogy pályájának első szakaszában olyan ideges volt a szereplései előtt, hogy elfelejtette felhúzni a sliccét és hánynia kellett? Esetleg azt, hogy a karrierje első pár évében annyira nincstelen volt, hogy első feleségének még a gyereke utáni tartásdíjat sem tudta kifizetni?
Valószínűleg ezek egyike sem jut eszünkbe, amikor Michael Caine nevét halljuk. Pedig mindez igaz, sőt, ennél még sokkal több meglepő, néha vicces, az esetek túlnyomó többségében viszont szívszorító történetet olvashatunk az angol lovag pályájának kezdetéről. És meglepődünk, hogy ez a kudarcokkal és nyomorúsággal teli időszak milyen sok helyet foglal el a kötetben. Mert Michael Caine – vagy eredeti nevén Maurice Joseph Micklewhite – nem született bele a csillogásba, hanem mindenért keményen megküzdött. Természetesen idővel beindult a karrierje, és az évek során eljutott odáig, ahol most tart.
Michael Caine hol rekeszizmokat próbáló vicces anekdotákkal, hol pedig megrázó és szinte dühítő történetekkel teszi igazán személyessé és mélyen átélhetővé az élettörténetét. Caine-nel együtt érezzük azt a mély tiszteletet, mellyel édesapjával szemben viseltetett és azt a hihetetlen mértékű törődést, melyet édesanyjától kaptak öccsével, és vele együtt éljük át azokat a dühítő és verekedésbe torkolló eseteket, melyekben a dél-afrikai apartheidrendszer vagy épp a koreai háború – melyben személyesen is részt vett – kritizálása miatt volt része.
A könyv rendkívül csapongó: például képes a II. világháború előtti, londoni Elephant & Castle nyomortelepeiről hirtelen a ’70-es évek hollywoodi csillogásába ugrani, és az első pár fejezet alatt emiatt nehezen követhető. Ezt azonban gyorsan megszokjuk és a kezdeti elveszettségérzés után élvezettel olvassuk tovább az angol színész élettörténetét, melyben olyan nagy emberek játszottak szerepet, mint Roger Moore, Christopher Plummer, Sir Laurence Olivier, Frank Sinatra vagy épp egyik nagyon jó barátja, Sean Connery. Persze ez a lista korántsem teljes, de így már megérthetjük, milyen emberekkel kötött barátságot Caine. És mivel sok emberrel kötött jó barátságot, a kötet lapjain ők maguk is megelevenednek – ezért miközben Caine a saját életét meséli el nekünk, egyben egy nagyon jó tablót is a szemünk elé tár.
A színész egy-egy fejezet erejéig figyelmet szentel bizonyos áttekintéseknek is. Az egyik ezek közül Hollywood felépítéséről és történetéről szól, így a kötet jó forrásként szolgálhat azok számára, akik ezen témák iránt érdeklődnek. És hogy még jobban érezzük a színész végtelen szerelmét második felesége, Shakira Baksh iránt, Caine kettejük történetét is külön fejezetben meséli el nekünk.
A könyv végén pedig két toplista is szerepel – persze mindkettő Caine szubjektív véleményén alapul: az egyik a „Minden idők tíz legjobb filmje – szerintem”, a másik pedig a „Kedvenc saját filmjeim”. Ezek alapján sejthetjük, hogy miket is tartalmaznak, de az biztos, hogy ezek a listák adnak egy kis pluszt az egész könyvhöz.
A műben két színes fotógyűjtemény is található. Ezek az angol színész életének szinte minden fontos időszakából tartalmaznak egy-két képet, amikhez egy-egy kis kommentár is tartozik, kiragadva a kötet vonatkozó részéből. A képek sokat hozzátesznek a műhöz, de számomra nagyon zavaró volt, hogy ezeket a színes oldalakat látszólag hasraütésszerűen helyezték el, az egyiket épp a fejezet közepébe – nyilván kötészeti okokból, ettől függetlenül ez zavaró.
Ettől eltekintve viszont remek önéletrajzi könyvet kap az olvasó, mely tele van érzelmekkel, sztorikkal, nevetéssel és sírással – egyszóval pont annyival tartalmaz többet egy más ember által megírt biográfiánál, mint amennyit elvárunk. Ezek alapján csak ajánlani tudom az Egy angol úr Hollywoodban című kötetet, mert az első percétől az utolsóig leköti az olvasót, és általa jobban megismerhető az az ember, aki a semmiből lett a világ egyik legragyogóbb csillagává.
Részlet a regényből
Valószínűleg ezek egyike sem jut eszünkbe, amikor Michael Caine nevét halljuk. Pedig mindez igaz, sőt, ennél még sokkal több meglepő, néha vicces, az esetek túlnyomó többségében viszont szívszorító történetet olvashatunk az angol lovag pályájának kezdetéről. És meglepődünk, hogy ez a kudarcokkal és nyomorúsággal teli időszak milyen sok helyet foglal el a kötetben. Mert Michael Caine – vagy eredeti nevén Maurice Joseph Micklewhite – nem született bele a csillogásba, hanem mindenért keményen megküzdött. Természetesen idővel beindult a karrierje, és az évek során eljutott odáig, ahol most tart.
Michael Caine hol rekeszizmokat próbáló vicces anekdotákkal, hol pedig megrázó és szinte dühítő történetekkel teszi igazán személyessé és mélyen átélhetővé az élettörténetét. Caine-nel együtt érezzük azt a mély tiszteletet, mellyel édesapjával szemben viseltetett és azt a hihetetlen mértékű törődést, melyet édesanyjától kaptak öccsével, és vele együtt éljük át azokat a dühítő és verekedésbe torkolló eseteket, melyekben a dél-afrikai apartheidrendszer vagy épp a koreai háború – melyben személyesen is részt vett – kritizálása miatt volt része.
A könyv rendkívül csapongó: például képes a II. világháború előtti, londoni Elephant & Castle nyomortelepeiről hirtelen a ’70-es évek hollywoodi csillogásába ugrani, és az első pár fejezet alatt emiatt nehezen követhető. Ezt azonban gyorsan megszokjuk és a kezdeti elveszettségérzés után élvezettel olvassuk tovább az angol színész élettörténetét, melyben olyan nagy emberek játszottak szerepet, mint Roger Moore, Christopher Plummer, Sir Laurence Olivier, Frank Sinatra vagy épp egyik nagyon jó barátja, Sean Connery. Persze ez a lista korántsem teljes, de így már megérthetjük, milyen emberekkel kötött barátságot Caine. És mivel sok emberrel kötött jó barátságot, a kötet lapjain ők maguk is megelevenednek – ezért miközben Caine a saját életét meséli el nekünk, egyben egy nagyon jó tablót is a szemünk elé tár.
A színész egy-egy fejezet erejéig figyelmet szentel bizonyos áttekintéseknek is. Az egyik ezek közül Hollywood felépítéséről és történetéről szól, így a kötet jó forrásként szolgálhat azok számára, akik ezen témák iránt érdeklődnek. És hogy még jobban érezzük a színész végtelen szerelmét második felesége, Shakira Baksh iránt, Caine kettejük történetét is külön fejezetben meséli el nekünk.
A könyv végén pedig két toplista is szerepel – persze mindkettő Caine szubjektív véleményén alapul: az egyik a „Minden idők tíz legjobb filmje – szerintem”, a másik pedig a „Kedvenc saját filmjeim”. Ezek alapján sejthetjük, hogy miket is tartalmaznak, de az biztos, hogy ezek a listák adnak egy kis pluszt az egész könyvhöz.
A műben két színes fotógyűjtemény is található. Ezek az angol színész életének szinte minden fontos időszakából tartalmaznak egy-két képet, amikhez egy-egy kis kommentár is tartozik, kiragadva a kötet vonatkozó részéből. A képek sokat hozzátesznek a műhöz, de számomra nagyon zavaró volt, hogy ezeket a színes oldalakat látszólag hasraütésszerűen helyezték el, az egyiket épp a fejezet közepébe – nyilván kötészeti okokból, ettől függetlenül ez zavaró.
Ettől eltekintve viszont remek önéletrajzi könyvet kap az olvasó, mely tele van érzelmekkel, sztorikkal, nevetéssel és sírással – egyszóval pont annyival tartalmaz többet egy más ember által megírt biográfiánál, mint amennyit elvárunk. Ezek alapján csak ajánlani tudom az Egy angol úr Hollywoodban című kötetet, mert az első percétől az utolsóig leköti az olvasót, és általa jobban megismerhető az az ember, aki a semmiből lett a világ egyik legragyogóbb csillagává.
Részlet a regényből