FőképAz 1977. február 2-án született, kolumbiai származású Shakira Isabel Mebarak Ripoll a ’90-es évek közepétől a pop-rock-latin zene egyik legnagyobb alakja Latin-Amerikában. 2010 szeptemberében The Sun Comes Out névre keresztelt világkörüli turnéra indult. A bő egy év alatt Észak-Amerikában 43, Európában 46, Dél-Amerikában 14, Afrikában 1, Ázsiában pedig 3 koncertet adott. A tavaly decemberben megjelent DVD anyaga a francia fővárosban álló Palais Omnisports de Paris-Bercy-ben került rögzítésre 2011. június 13-án és 14-én.
 

 
A koncert nem éppen szokványosan indul, hiszen Shakira a közönség soraiból sétál fel a színpadra, miközben az 1996-os Pies Descalzos című albumáról származó lírai-romantikus „Pienso en ti”-t énekli. A pink ruhától elállt ugyan a szavam, de szerencsére nem kellett sokáig néznem, az énekesnő ugyanis gyorsan megszabadult tőle, és egy fényes-fekete feszes csípőnadrágban, valamint egy has felett végződő aranyszínű topban folytatta, a szokottnál talán kicsit rockosabbra véve a figurát. Remek, hangulatos, dinamikus kezdés – igazi energiabomba. Shakira a negyedik számig szóban nem veszi fel a kapcsolatot a közönséggel, akkor azonban franciául szól hozzájuk, és egyben felkonferálja első igazi gigaslágerét, a „Whenever, Wherever”, melynek ezúttal egy kifejezetten rockos-zúzós változatával lepi meg a nagyérdeműt, akik elvarázsolva figyelik minden mozdulatát és isszák minden szavát, és már ekkor énekelnek, mintha muszáj lenne. Főleg miután a közönség soraiból kiválaszt négy lányt, akiket felhív a színpadra, gyorsan betanítja nekik a koreográfiát, és együtt táncolnak-énekelnek. Zseniális. Így kell ezt csinálni.
 
Ezután következik Shakira egyik kedvence, az „Inevitable”, melyhez az énekesnő gitárt ragadott. A koncert során ez nem az első, és nem is az utolsó, amikor valami a keze ügyébe kerül, hiszen hol egy színes selyemmel feltuningolt legyező, hol egy szájharmonika, hol pedig egy csokor virág segített neki fokozni a hangulatot. Persze ha semmi mást nem használt volna, csak a hangját és a testét, azzal is varázslatos perceket szerzett volna a nézőknek, de ő nem érte be ennyivel. Szerencsére.
 
Egy rövid táncbetét után következik a koncert – számomra – első csúcspontja, a „Nothing Else Matters” Shakira féle latinos verziója, melynek szinte zsigeri lüktetését néhány akusztikus hangszer adja, a hideg mégis attól futkos a hátamon, amit az énekesnő a hangjával csinál. Arról nem is beszélve, mennyire zseniális, ahogy a Metallica slágere szépen lassan átcsúszik a „Despedida” dallamaiba. Az átöltözés során a cipő lekerült, az arany színű topot egy pár centivel rövidebb ezüst színű váltotta fel, a nadrágra pedig egy fényes-borvörös szoknya került. A flamencos táncos produkciót követő „Gipsy” persze megindokolja, hogy miért éppen ezekre esett a választás. Apránként minden zenész és énekes Shakira köré gyűlik, és egy kellemes kis fiesta veszi kezdetét, melyben nem kis szerep jut a híres csípőmozdulatoknak – nem először, és nem is utoljára. Aztán egy határozott mozdulatot követően lerepül a szoknya, és ismét a fényes-fekete nadrág öleli körül az ekkorra már meg nem álló csípőt. Aki esetleg eddig valami csoda folytán kibírta tánc nélkül, az a „La tortura” során egészen biztosan táncra perdült. És énekelt, ahogy a torkán kifért.
 
Ezután következik a koncert második legrégebbi dala, a leheletnyit mariachi beütésű „Ciega, Sordomuda”, ami az 1998-as ?Dónde Están los Ladrones? című lemezen szerepel, melynek során Shakira nem hagyja pihenni a közönséget, mint ahogy ő maga sem pihen egy pillanatot sem. Nem is tudom, honnan maradt benne annyi levegő, ami a csodás hajlításokkal induló „Underneath Your Clothes”-hoz kell. Bár a fantasztikus hangszerelésű dal közben is folyamatosan mozog, talán van egy szusszanásnyi ideje megpihenni. Erre persze szüksége is van, hiszen érkezik a „Gordita”, ami ugyan nagyon-nagyon kilóg a programból, mégis remek átvezetés a kellemes, könnyed „Sale el sol”-hoz, melynek előadása során Shakira elszakítja az ezüst topot, jelezve, hogy ez a blokk is véget ért.
 
A következő felső persze még rövidebb, ezúttal egy fekete, flitteres melltartó-szerű, viszont a „Las de la intuición” úgy megy el mellettem, hogy szinte észre sem veszem. Bezzeg a „Loca” és az érkező két táncos igazi latin bulit varázsol, ami a „She Wolf” elektronikus-dance lüktetésébe csap át. Ezt egy újabb átöltözés után (előkerül az elszakított ezüst top alatti különleges melltartó, és egy hastáncos szoknya) következik a koncert – szerintem – legkülönlegesebb és egyben leghangulatosabb száma, a feszes tempójú „Ojos así”, melyben a spanyol és arab elemek, valamint az elektronikus effektek hipnotikus egyvelege szippantja magába a már-már extázisban lévő közönséget. Ha énekelni nem is tudna, ezzel a táncos produkcióval biztosan vagyonokat kereshetne. De tud. Nagyon is.
 
Ha itt véget érne a koncert, nem lenne semmi bajom, legfeljebb némi hiányérzetem, hiszen a harmadik über-giga-mega sláger, a „Waka, Waka (This Time For Africa)” még nem volt. Nem lehet, hogy éppen ez maradjon ki. Ha eddig nem volt, ezután még jöhet. Reménnyel a szívemben kezdtem el hallgatni a ráadást, de már akkor rosszat sejtettem, amikor megérkezett az a bizonyos kék ruhaköltemény, ami akár a kezdeti rózsaszín testvére is lehetne, és két lírai dal, amik szerintem egy kicsit leültetik a koncertet, legyenek bármennyire különlegesek is.
 

 
Már éppen a kardomba dőlnék, amikor megérkezik a „Hips Don`t Lie”, ami valódi karneváli hangulatot varázsol az arénába. Ebben a remekül megalapozott hangulatban robban be az életünkbe a „Waka, Waka (This Time For Africa)” – na ugye, hogy nem maradt ki? – ami a maga afrikai-törzsi hangulatával méltó és felemelő befejezése egy remek koncertnek. Szavakkal leírhatatlan az élmény, még így, a tévé képernyőjéről is. Hála a kameraállásoknak, a látószögeknek és a vágásnak most már el tudom képzelni, milyen lehetett ott, a helyszínen az a hihetetlen energiabomba, ami ebből a kis nőből és a dalaiból árad.
 
A lemezre néhány extra is került, melyek segítségével a rajongók közelebb kerülhetnek rajongásuk „tárgyához”, de ezeket csak azután ajánlom megnézésre, ha már elmúlt a koncert hatása.
 
Előadó:
Shakira – ének, gitár, szájharmonika, tánc
 
Közreműködők:
Tim Mitchell – gitár
Grecco Buratto – gitár
Eric Holden – basszusgitár
Brendan Buckley – dobok
Albert Menendez – billentyűs hangszerek
Thomas "Dyani" Akuru – ütőhangszerek
Una Palliser – hegedű
Olgui Chirino – vokál
Dionne Renee – tánc
Yanet Fuentes – tánc
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Pienso en ti
2. Why Wait
3. Te dejo Madrid
4. Si te vas
5. Whenever, Wherever
6. Inevitable
7. Nothing Else Matters / Despedida
8. Flamenco
9. Gipsy
10. La tortura
11. Ciega, Sordomuda
12. Underneath Your Clothes
13. Gordita
14. Sale el sol
15. Las de la intuición
16. Loca
17. She Wolf
18. Ojos así
19. Antes de las seis
20. Je l`aime a mourir
21. Hips Don`t Lie
22. Waka Waka (This Time for Africa)
 
Diszkográfia:
Magia (1991)
Peligro (1993)
Pies Descalzos (1996)
The Remixes (1997) – válogatás
?Dónde Están los Ladrones? (1998)
MTV Unplugged (2000) – koncert DVD
Laundry Service / Servicio De Lavanderia (2001)
Colección de Oro (2002) – válogatás
Grandes Éxitos (2002) – válogatás
Laundry Service: Washed & Dried (2002) – válogatás
Live & Off the Record (2004) – koncert CD+DVD
Fijación Oral Vol. 1 (2005)
Oral Fixation Vol. 2 (2005)
Oral Fixation Volumes 1 & 2 (2006) – bónusz DVD-vel
Oral Fixation Tour (2007) – koncert CD+DVD
She Wolf (2009)
Sale El Sol (2010)