Főkép Úgy tűnik, hogy azoknak a – klasszika korszakában vagy azt követően komponált – nagyoperáknak, melyek végül maradandó remeknek bizonyultak, nem jelentéktelen hányada megbukott az ősbemutatón, vagy legalábbis akkor nem arattak nagyobb kritikai vagy közönségsikert, amikor a magyar dalszínház vitte először színre azokat. Így történt ez Giacomo Puccini négy örök érvényű alkotásának egyikével a Pillangókisasszony című operával is a milánói premieren.
 
Mint a Vílághíres operák sorozat negyedik kötetéből megtudhatjuk, ennek okai között éppúgy említhetők az eredeti partitúra szerkezeti aránytalanságai, no meg a mű körüli rendkívüli titkolózás és a kritikusok kitiltása a nyilvános főpróbáról, mint a Puccini személyét övező szakmai irigység és a produkció létrehozásában egyik betanítóként közreműködő Arturo Toscanini elleni áskálódás is. A kötet szerzője szerint ugyanakkor az sem elhanyagolható tényező, hogy az 1904-es premier idején – az általában felsőbb osztályokhoz tartozó – közönség még nehezen viselte az őket a társadalom erkölcsi kétszínűségével szembesítő librettókat.
 
Hasonlóképp érdekes az opera magyar színpadra viteleinek története, különös tekintettel a címre, hiszen a Madama Butterfly pontosabb fordítása „Pillangóasszony” lenne – ahogy Kerényi Miklós Gábor felújítás óta valóban ez a cím használatos –, hiszen a „kisasszony”, mint kiderül, a mű német címének rosszul értelmezett magyarítása, és Cso-cso-szán zsenge korára, nem pedig családi állapotára utal. Nem is utalhat, mivel Pinkerton rögtön a történet elején hitveséül fogadja őt – még ha csak szórakozásból is.
 
Éppily hasznos információkhoz juthatunk a Karczag Márton tollából származó, Az éneklés művészete I. címet viselő fejezetből, melyben a női operaénekesek különféle típusait mutatja be, elsősorban a szopránok kategóriákba sorolását kiemelve.
 
A mellékelt hangfelvételen Montserrat Caballé és Bernabé Martí szólaltatják meg a főszerepeket, vagyis Cso-cso-szánt és Pinkertont, s mindkettejük művészetéről csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok. Caballé hamisítatlan drámai szoprán, aki kitűnően érzékeltet örömet és szenvedést, szenvedélyt és önfeláldozást, Martí pedig hasonló erővel jeleníti meg az érzelmek változatos regisztereit. A Gianfranco Rivoli által dirigált zenekar mindvégig a háttérben marad, ténylegesen kísér, és Puccini elképzeléseihez híven legtöbbször mindössze megfelelő hangulati hátteret teremt az ifjú japán gésa és a csapodár amerikai tengerésztiszt között zajló drámához.
 
Az 1968-as élő felvétel talán nem a magas hűségű hangfelvételek csúcsa, az előadók kiemelkedő kvalitásai miatt azonban mindenképp nívós, általános viszonyítási alapnak tekinthető előadást hallhatunk. Aki kíváncsi, miért képez egyfajta hidat Puccini zenéje – ez az érzelemgazdagsága ellenére is matematikai precizitású muzsika – Richard Wagner és Alban Berg operaművészete között, nyugodtan hallgassa csak végig ezt a Pillangókisasszony-interpretációt, és bizonnyal közelebb kerül a megoldáshoz.
 
A CD-mellékleten elhangzó részletek:
1. Pinkerton és Sharpless kettőse az I. felvonásból – Duvonque al Mondo
2. Cso-cso-szán belépője – Ancora un paso or via
3. Jelenet az I. felvonásból – Vieni amor mio
4. Jelenet az I. felvonásból – Ieri son salita
5. Pinkerton és Cso-cso-szán kettőse az I. felvonásból – Bimba, bimba, non piangere
6. Pinkerton és Cso-cso-szán kettőse az I. felvonásból – Bimba dagli occhi pieni di malia
7. Pinkerton és Cso-cso-szán kettőse az I. felvonásból – Adesso voi siete per me
8. Pinkerton és Cso-cso-szán kettőse az I. felvonásból – Dulce notte! Quante stelle
9. Nagyária – Un bel di, vedremo
10. Levélolvasási jelenet – Ora a noi, sedete qui
11. Cso-cso-szán áriája a II. felvonásból – Che tua madre dovra prenderti in braccio
12. Jelenet a II. felvonásból – Una nave da guerre
13. Cseresznyevirág kettős – Scuoti quella fronda di ciliego
14. A II. felvonásfináléja és Zümmögőkórus – Or vienmi ad adornar
15. Jelenet a III. felvonásból –Io so che alle sue pene
16. Pinkerton áriája a III. felvonásból – Addio fiorito asil
17. Jelenet a III. felvonásból –Tu, Suzuki, che sei tanto buona
18. Jelenet a III. felvonásból –Come una mosca prigionera
19. Cso-cso-szán áriája a III. felvonásból – Tu? Tu? Piccolo iddio
 
Előadók:
Monsterrat Caballé – szoprán (Cso-cso-szán)
Bernabé Martí – tenor (B. F. Pinkerton)
Carmen Rigai – mezzoszoprán (Szuzuki)
Manuel Ausensi – bariton (Sharpless)
 
Orquestra y Coro de Radiotelevisión Espanola
Gianfranco Rivoli – karmester