Híres családi történetek

A Hitseker Mária által szerkesztett kötet olyan történetek gyűjteménye, amelyek fő témája a család és az, hogy milyen sokféle érzelmi kapcsolat létezhet egy család tagjai, illetve egy család és a kívülállók között.
 
Bevallom, idegenkedem az efféle tematikus gyűjteményektől, két okból. Az egyik, hogy az ilyen könyvek többnyire erősen emlékeztetnek azokra az apró ajándékkönyvecskékre, amelyek a szerelem, a barátság, a házasság, az anyaság, a jóság vagy bármely tetszőleges érzelem, lelki- vagy családi állapot témájáról szóló bölcs idézeteket tartalmaznak, amelyeket jobb sorsra érdemes írók és költők műveiből ragadtak ki majdhogynem véletlenszerűen.
 
A másik ok pedig az, hogy az efféle gyűjteményekben található írásokat értelemszerűen szinte semmi más nem köti össze egymással, mint az alaptéma, ez azonban meglehetősen esetlegessé teszi a gyűjteményt. Hiszen hosszan lehetne elmélkedni arról, hogy egy adott válogatásba miért került be valamelyik író és miért maradt ki egy másik, vagy hogy egy adott írótól miért pont bizonyos művek kerültek be és miért nem mások.
 
Elmélkedni természetesen lehet ezekről a kérdésekről, vitatkozni róluk viszont fölösleges, mivel nem ismerhetjük a pontos elvet, amely alapján a szerkesztő a műveket válogatta, így hát a legjobb, amit olvasóként tehetünk, hogy megpróbáljuk élvezni és értékelni a kötet történeteit. Ez a Híres családi történetek esetében nem is tűnik lehetetlen vállalkozásnak, hiszen a kötetben összegyűjtött írások szerzői között találjuk többek között Csehovot, D. H. Lawrence-t, Edith Whartont, Balzacot és Mikszáth Kálmánt – szó sincs tehát arról, hogy névtelen szerzők előre sejthetően negédes és megható műveivel van tele a kötet.
 
A válogatás emellett abban is eltér a hasonló jellegű, szívmelengető könyvektől, hogy főleg olyan történeteket tartalmaz, amelyek a családi élet kevésbé napfényes oldaláról szólnak. Ezekből hiányoznak a boldogan viháncoló gyerkőcök, a meleg otthont teremtő, dolgos, ám elégedett szülők, a fűben vidáman hempergő kiskutyák és a sztereotipikus családi idill egyéb kellékei. Ezek a történetek nem boldog, gondtalan családokról szólnak, hanem olyanokról, amelyekben a házastársak másfelé kacsintgatnak, s hiába bocsát meg a megcsalt fél a másiknak, az életet örökre megmérgezi a bizalmatlanság légköre; olyanokról, amelyekben valamelyik házastárs életvitele és káros szenvedélye pokollá teszi a többiek életét; vagy olyanokról, amelyekben a normális életet lehetetlenné teszi az elégedetlenség, a szegénység, a betegség vagy a halál.
 
Annak ellenére egyébként, hogy a kötet – szerencsére – nem tartalmaz émelyítően idilli írásokat, a könyv korántsem remekművek sorozata. Vannak a kötetben kiváló írások (például Kaffka Margit „Fekete karácsony” című novellája), de akad a gyűjteményben túlzottan régimódi s az egyértelmű, kissé gyermeteg szimbólumaival az olvasó türelmét próbára tevő novella (mint például a könyv nyitó története), tanmeseszerű darab (például Edith Wharton „A teljes élet” című novellája) és olyan írás is, amely meglehetősen unalmas (például Balzac „A két otthon” című terjedelmes története).
 
Az egyenetlen színvonal ellenére összességében azt gondolom, hogy a kötet egyáltalán nem olvashatatlan, így hát a tematikus gyűjtemények kedvelőinek biztosan nem okoz csalódást.

Tartalom:
Leonyid Andrejev: Az angyalka
Honoré de Balzac: A két otthon
A. P. Csehov: Modeszt Alekszejics Annái
Iványi Ödön: Anya és leánya
Kaffka Margit: Fekete karácsony
Kosztolányi Dezső: A nagy család
D. H. Lawrence: A krizantém illata
Guy de Maupassant: Egy nő vallomása
Guy de Maupassant: Szenvedélyes szerelem
Guy de Maupassant: A Rondoli nővérek
Mikszáth Kálmán: A ló, a bárányka és a nyúl
Mikszáth Kálmán: A németke
Tóth Béla: Az amerikai nagybátya
Edith Wharton: A teljes élet
J. M. Wilson: Willie Wastle felesége