Főkép Gary Chapman pártanácsadó könyve egyike az Amerikában manapság oly divatos önsegítő könyveknek. A műfaj népszerűsége egészen érthető, hiszen a pszichológiai jellegű szolgáltatások ára sajnos éppolyan magas, mint a (magán)orvosiaké, csupán egy-egy terápia sokkal tovább húzódhat, mint egy receptfelírás az orvosnál. Hiszen mennyivel is egyszerűbb besétálni a könyvesboltba és leemelni a megfelelő könyvet (vagy még ennyit se tenni, csupán meg kell rendelni az internetről), mint éveken át tartó terápiába járni (igazából a gyógyszerekre ez éppúgy igaz, hiszen az a rövidebb út sokszor az egészséges életmóddal szemben, no de ne térjünk el ennyire a tárgytól).

Ne értsenek félre, nem vagyok a tanácsadó-ismeretterjesztő könyvek ellenzője. Sőt, azt gondolom, sokszor tudnak segíteni, csupán a helyükön kell kezelni őket. Nem oldják meg ugyanis az emberek alapproblémáit, viszont tudnak segíteni a gondok felismerésében, és sokszor gördülékenyebbé tudják varázsolni a mindennapokat – ahogy ez a könyv is.

A szerző hatalmas gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember, és munkássága során úgy találta, hogy az egyik leggyakoribb párkapcsolati problémaforrás az, hogy a párok nem ismerik egymás szeretetnyelvét. Hogy mi is az a szeretetnyelv? Ez az a mód, ami által a legjobban érezzük, hogy a másik szeret minket – van, aki a bókokat és az apró figyelmességeket várja el, van, akinek arra van szüksége, hogy megérintsék, van, aki a feladatok megosztását várja el leginkább partnerétől. Mindegyikünknek más és más a szeretetnyelve.

De ez a könyv elsősorban nem a párkapcsolatokkal foglalkozik, hanem azzal, hogy a szeretet magából az emberből árad, életformává tehető, a mindennapokat megédesítő képesség. Megnyilvánul a kedvességben, a türelemben, a megbocsátásban, az udvariasságban, az alázatban, a nagylelkűségben és az őszinteségben – ezeket az aspektusokat tárgyalják némi praktikus tanácsokkal megfűszerezve a különböző fejezetek. A hét kulcsfontosságú erényt végül megismerhetjük a párkapcsolatokba, a szülő-gyermek kapcsolatokba és a munkahelyi viszonyokba ágyazva. Ugyanis azáltal válhatunk csak igazán boldoggá, hogyha a szeretetet minden emberi kapcsolatunkban (de legalábbis a legtöbben) meg tudjuk valósítani.

Nem mondom, hogy amint valaki elolvassa ezt a könyvet, azonnal szeretetteljes, szeretnivaló és joviális ember lesz. Ahhoz folyamatos erőfeszítések kellenek a mindennapokban, nem elég pár óra olvasgatás. Azonban úgy gondolom, a történeteket és tanácsokat olvasgatva felnyílhat a szemünk pár tévedésünkre, hiányosságunkra illetve lehetőségünkre, amelyek segíthetnek a mi és a körülöttünk lévők életének megszépítésében.