Gerlóczy Márton: Igazolt hiányzás
Írta: Murányi Ágnes | 2011. 05. 31.
Gerlóczy Márton első könyve, az Igazolt hiányzás 2003-ban látott napvilágot az Ulpius-ház gondozásában. Az író ekkor volt huszonegy éves. Joggal kérdezi a kedves olvasó, hogy vajon miről írhat egy fiatal suhanc? Az Életről, a nagybetűs Életről, mi másról…?! De mégis, mit tudhat valaki az Életről, aki még alig élt?
A könyv főhőse maga az író, aki fogantatása pillanatától kalauzolja végig az olvasót a könyv megjelenéséig leélt életén: beszámol a részben vidéken töltött gyerekkoráról, annak minden jó és rossz pillanatáról; az édesapáról, aki nem volt mindig jelen az életében; a nevelőapákról, akik közül többen az apja helyébe akartak lépni; testvérekről és barátokról; és természetesen a csatákról, amiket különböző oktatási intézményekkel vívott.
A regény végére az író eléri a gyermeki lét és a felnőtt élet határát – papír, és érettségi nélkül, szinte megszámlálhatatlan igazolatlan hiányzással. Az önéletrajzi regény legnagyobb kérdése az, beírhatják-e a személyes naplójába, hogy „Összes hiányzását igazolom”? Pótolhatóak-e az elszalasztott lehetőségek? Gerlóczy szerint igen, hiszen a saját életéről van szó. Ha bizonyíték nincs is rá, a választ mégis cinikus humorral, meglepően szókimondóan keresi a regény.
Gerlóczy könyvében hétköznapi témákról ír, és olyan kérdésekre keresi a néha kimondott, néha kimondatlan válaszokat, amelyek nagyban meghatározzák a mai társadalom életét. Talán éppen ezért enged az olvasó a hívásnak, mert ő is lázadt valami ellen, ami nem jó, vagy talán pont ilyen volt ő maga is. Esetleg csak szeretett volna Gerlóczyhoz hasonlóan vagány lenni, de túl gyáva volt hozzá…
Ezért tehát ajánlom az Igazolt hiányzást minden „jó” és szorgalmas nebulónak, minden „rossz” és lusta diáknak, minden pedagógusnak, aki nem érti, hogy egy-egy diák miért is dacol annyira az iskolával, minden pedagógusnak, aki érti, de nem tud vele mit kezdeni, és minden olyan pedagógusnak, aki tenni akar valamit a Marcihoz hasonló diákokért.
2003 óta Gerlóczy Mártonnak további három könyve jelent meg a kiadónál (Váróterem, A szabadok testvérisége, A csemegepultos naplója).