FőképMondhatni teljes ártatlansággal indítottam el a lejátszóban az együttes 2010-ben megjelent második nagylemezét. Aztán újra, és újra, mert biztosra akartam menni.
 
Az első gondolat, ami eszembe jutott az 1001 éj album kapcsán, hogy ez bizony erőteljes Hooligans hatásokat mutat, mind a zene, mind az ének tekintetében. Ugyanazt a féktelen rock’n’roll életérzést igyekszik átplántálni a hallgatóba, amit a Kárpát-medencében majd minden esetben Amerikával társítunk.
Eddigi tapasztalataim szerint ezt vagy jól és hitelesen csinálják a zenekarok, vagy esélyük sincs meggyőzni a publikumot elszántságukról. A lemez alapján azt kell mondjam, a Star Positive együttesnek van még mit csiszolnia a produkción.
 
Igazából a zenével nincs baj, önmagában lendületes, életteli, az önmaguk által felállított korlátok között mozog. Sajnálatos módon az ének nem teszi hozzá a szükséges pluszt, dög helyett inkább könnyűvé teszi.
Miközben Szabados Attilát hallgatom, nem elevenedik meg sem a végtelen szabadság látványa, sem a szórakozni vágyókkal teli füstös koncerthelyiség – igazából semmi nem jutott eszembe róla, csak az, hogy időnként majdnem olyan jó, mint Ördög „Csipa” Tibor, csupán a személyes tapasztalat, esetleg a belső tűz hiányzik belőle.
 
Azt előre sejtettem, hogy a szövegek nem fognak irodalmi magasságokba emelkedni (ezt nem is vártam), és kis túlzással nagyjából megmaradnak a rocker vagyok, hagyjál békén és kellenek a csajok szintjén, de azért még így is értek meglepetések.
Elismerem, józanul hallgattam meg az albumot, minden további nélkül elképzelhető, hogy egy-két pohár ital nagyban növeli az élményt, és nagyjából abban is biztos vagyok, hogy élőben mindez sokkal jobban hangzik – szóval biztosan lesznek, akiknek bejön.
 
A keverés jól sikerült, minden arányosan szól, dob, gitár ének – a megszólalásban nincs hiba, egyedül az időnként felhangzó női háttérvokált volt kár erőltetni, annyira sikerült hátrakeverni, hogy egércincogásnál több nem hallható belőle, s ez időnként már-már zavaró.
Az viszont mindenképpen pluszt jelent, hogy az album díjmentesen letölthető az együttes honlapjáról.
 
A fentiek fényében úgy gondolom, hogy az 1001 éj nem sikerült rosszul, de a továbblépéshez, vagy a nagyobb rajongótáborhoz mindenképpen szükséges némi fejlesztés. Vagy mindenki kapjon egy-két pofa sört...
 
Az együttes tagjai:
Szabados Attila – ének
Hauptmann Tamás – szólógitár
Czégény Attila – basszusgitár
Dénes Károly – dobok
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Nem kell póráz
2. A sor elején
3. Nem vagyok bolond
4. 1001 éj
5. Kezdet és vég
6. Amíg szól…
7. M. M. M.
8. Eltévedtem
9. Fordulj fel…
 
Diszkográfia:
Ki nevet a végén (2008)
1001 éj (2010)