Főkép

Az amerikai csapat harmadik stúdióalbuma, a Hands All Over egyszerre viseli magán a pop, a rock, a funky, a soul, a country és az R&B egyes elemeit, ami kicsit szokatlan egyveleg ettől a pop-rock zenekartól. Nem tudom, mit szólhatnak a rajongók, de nekem mindenesetre egy kicsit túl lágynak, túl populárisnak tűnnek ezek a szerzemények, még akkor is, ha számomra is meglepő módon tetszenek. Olyan csendesek, nyugodtak és békések, és annyira mások, mint az eddigiek. Talán tényleg jót tett a fiúknak egy kis kiruccanás.
 
Bevallom, többször meg kellett hallgatnom az új albumot ahhoz, hogy korrekt vélemény alakuljon ki bennem. Elsőre ugyanis úgy elment mellettem, most a „hathuszas” gyors, hiszen semmi kiemelkedőt, figyelemre méltót nem találtam rajta. Olyan kis kellemes háttérzene, mindenféle egyediség és újító szándék nélkül. Mondom ezt annak ellenére, hogy a dalok egyébként dallamosak, fülbemászóak, a szövegek pedig könnyen megjegyezhetőek. Persze azért nem kell megijedni, a Hands All Over nem rossz lemez, csak lassabban adja meg magát, mint az elvárnánk tőle. Többszöri meghallgatás után ugyanis rájöhetünk, hogy akadnak itt érdekességek is. Ilyen például a funkos beütésű „Give a Little More”, az erőteljes dob és basszus alappal rendelkező „Stutter”, a „Don`t Know Nothing”, ami a hetvenes évek soulját idézi, vagy az erőteljesen countys beütésű „Out of Goodbyes”-ról, amit a csapat a feltörekvő Lady Antebellum-mal rögzített.
 
Én személy szerint jobban örültem volna, ha a fiúk inkább rockosabb vonalat erőltetik, és több olyan dallal kedveskednek, mint a „Hands All Over” vagy a „Runaway”. Amit viszont nem kellett volna, az a Queen 1980-as The Game című albumáról származó „Crazy Little Thing Called Love” feldolgozás. Nem tudom eldönteni, hogy a srácokból fogyott ki a szufla, vagy a producer, Robert John „Mutt” Lange (aki olyan előadókkal dolgozott együtt, mint az AC/DC, a Nickelback, a Def Leppard, Brian Adams, Billy Ocean, Shania Twain vagy a The Corrs) lágyította el az anyagot, de az biztos, hogy erősen meg fogja osztani a közvéleményt. Nekem mindenesetre tetszik, bár azt azért nem mondanám, hogy ez lesz a kedvenc albumom.
 
Az együttes tagjai:
Adam Levine – ének, ritmusgitár
James Valentine – szólógitár, vokál
Jesse Carmichael – szintetizátor, ritmusgitár, vokál
Michael Madden – basszusgitár
Matt Flynn – dobok, ütőhangszerek
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Misery
2. Give a Little More
3. Stutter
4. Don`t Know Nothing
5. Never Gonna Leave This Bed
6. I Can`t Lie
7. Hands All Over
8. How
9. Get Back in My Life
10. Just a Feeling
11. Runaway
12. Out of Goodbyes (with Lady Antebellum)
13. Crazy Little Thing Called Love (akusztikus verzió)
 
Diszkográfia:
Songs About Jane (2002)
1.22.03.Acoustic (2004) – koncert
Live – Friday the 13th (2005) – koncert
It Won`t Be Soon Before Long (2007)
The B-Side Collection (2007) – válogatás
Live from SoHo (2008) – koncert
Live from Le Cabaret (2008) – koncert
Call and Response: The Remix Album (2008) – válogatás
Hands All Over (2010)