Főkép

Alig vártam, hogy megtudjam, a Sötét tűz után mi történt a világ legszimpatikusabb ügyvédjével, Matthew Shardlake-kel. Az előző kalandjait elég jól megúszta, de azért mi tudjuk, hogy az intrika és a politika nem az ő világa.
Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mások miért nem veszik ezt észre, és az a gonosz író miért sodorja folyamatosan veszélybe emberünket.

Helyzet van megint. A király, hatalmának megszilárdítása érdekében – erre ma azt mondanánk, hogy erőfitiből – északra látogat, egy jó nagy és pompázatos menet kíséretében.
Természetesen Shardlake-et is odarendelik, hogy helyettesítsen és persze, ahogy az lenni szokott, egyéb feladatot is kap. Naná. Mindig ez van. Ügyvéd is és elintéző ember is, habár ez utóbbiról egyre szívesebben mondana le.

Az úticél ezúttal York festői városa, ahol meghal egy üveges. Ez persze a kutyát nem érdekelné, csak hát …
Pontosan. Ügyvédünk gyanakszik. Pont amennyire utálja a mindenféle szövevényes ügyeket, ugyanannyira nem tudja befogni a száját, ha arról van szó. Neki muszáj szólnia, hogy nem baleset volt, muszáj magára haragítania egy csomó embert és egyenesen ösztönös késztetést érez rá, hogy a legfelsőbb udvari körök bármelyik tagját maga ellen fordítsa egy pillanat alatt.
 
Egyéb feladatai között egy áruló testi épségének megőrzése is szerepel, akit Londonba kell eljuttatni, hogy ott értő kezek által legyen kifaggatva. Gondja is van a fogolyra, és a fogollyal is. A fogoly ugyanis nem akar kínpadra kerülni.
 
És úton van a király is. Ha már elindult, elér Yorkba is. Itt mintegy mellékesen porig alázza főhősünket és nem lenne más dolga, mint továbbállni, hőseinket meg hagyni, hogy tegyék a dolgukat. De a király nem indul és csak nem indul. Ezért egy félelmetesen túlzsúfolt városban kell árulók, gyilkosok, meg minden ilyesmi után kutatnia Shardlake mesternek.

Ha ő itt van, akkor Barak sem hiányozhat, aki pont ugyanazt csinálja, mint Londonban és egyre jobban elege van az egész nyomozósdiból. Persze az ügyvédesdi sem tetszik neki annyira. Igen. Ő most vívódik.
Milyen szerencse, hogy egy tűzről pattant menyecske jól helyre teszi. Aki persze rögtön gyanús lesz. Majd aztán mégsem, Mert itt szinte mindenki gyanús és nem az egyszerre.

Nem így lenne, ha hősünk nem egy összeesküvés nyomait találja meg az üveges mester titkos rekeszében. Ezek a papírok nagyon titkosak és értékesek, és természetüknél fogva hamar eltűnnek. De vajon kinek a kezébe kerültek? Na még ezt is ki kell nyomoznia.
És ha már lúd, legyen kövér alapon, szegény királynő is éppen kompromittálódni készül. Az pedig senkinek nem jó, aki tud, vagy tudhatott róla. Shardlake ebben az esetben sem a boldog tudatlanok táborában vert tanyát.
 
Össze nem számolom, de elég sok párhuzamos rejtély várja, hogy valaki felderítse, és erre persze hősünkön kívül mindenki más is kísérletet tesz. És ő sem jár ám mindig jó nyomon. De mindig utálja.
Már nagyon haza akar menni Londonba, vissza az ügyei mellé. Végre elindulnak. Azt hisszük, minden szépen elsimul. Persze a könyvből ekkor még elég sok hátra van, így rájövünk, hogy hacsak nem elnyújtott és hosszú a könyv befejezése, még elég sok mindennek történnie kell. És történik is.

Még Londonban is, pedig azt Yorkhoz képest a nyugalom szigetének gondoljuk. Persze mindenre fény derül a végén. Mindenre, amit Shardlake-nek nem kell elhallgatnia. Talán az igazság is győzni fog egyszer...

Részlet a regényből