Nagy Ildikó Noémi: Eggyétörve
Írta: Galamb Zoltán | 2010. 07. 19.
A kéthazájúság izgalmas, ugyanakkor bizonyára tudathasító állapot. Amikor két kultúra, két szokáskör, két nyelv keveredik valakiben, vélhetően nehéz lehet eldönteni, hová is tartozunk valójában, kikhez kötődünk annyira szorosan, hogy túlságosan fájdalmas lenne elszakadni tőlük, túlzottan nagy trauma kiszakadni abból a nehezen meghatározható, valamiképp többé-kevésbé mégis homogén közösségből.
Efféle, kissé skizofrén, már-már nyelvileg-kulturálisan hontalan atmoszféra lengi körül Nagy Ildikó Noémi első kispróza-kötetét, melynek címe eleve sokat sejtető, az új-angliai és magyar történeteket olvasva pedig hamar egyértelművé válik róla, hogy legkevesebb egy értelmezési síkon utal a örökölt kettős hagyomány belső kibékítéséről.
Az elbeszélések hangulatát szinte azonnal szembetűnően az amerikai magasirodalom egy jelentős szegmensét már a huszadik század nyolcvanas éveiben is egyértelműen jellemző önéletrajzi, vallomásos jelleg határozza meg, amihez hozzájárul még a mondatok sokszor végletes lecsupaszítása, következésképp lerövidítése, valamint egyfajta félig nosztalgikus, félig kritikusan lemondó hangütés.
Ugyanakkor felfedezhető a kortárs magyar íróelit meghatározó jegyeinek tekinthető párbeszédtelenség (vagyis a gondolatjelekkel jelölt, drámai párbeszédek teljes hiánya), a szavak önmagukban rejlő gyönyöréért való, merész használata, melynek legtipikusabb példája jelen kötetben a „plüssszőnyeg” szemtelen s-halmozása, valamint a leginkább a „Lányok bálványá”-ban előtérbe hozott, filozofikus kölcsöntéma, amely szinte sokkoló erejével ellenpontozza, módosítja a főszöveget.
Különösen pontos – noha klasszikus értelemben véve szinte teljességgel eszköztelen – kor- és jellemrajz a kötetet nyitó „Epic”, líraiságba hajlón csodálatos zsánerkép a „Szilenció” és a „Továbbra is tücsök” talán szándékolatlan diptichonja, megkapóan kemény fiktív önvallomás a „Józanságom története”, s izgalmas, zenei tézis–antitézis megoldásra emlékeztető kísérlet a „Lánycsók” kétértelműségeket kibontó gondolati kalandozása.
Minimalista jegyekkel teli, sokszor prózaversnek beillő létimpressziókat olvashatunk Nagy Ildikó Noémi első kötetében. A szövegek lecsiszoltak, mintha éveken át érlelődtek volna, hogy újra meg újra megnyesegetve, finoman átsimogatva kerüljenek ki a gondozó-védő alkotói kezekből.
A stílus kiérlelt, magabiztos, nem első kötetes íróra jellemzően botladozó. A rövid, többszöri elolvasásra invitáló, merengésre késztető novellák gyűjteménye feltétlenül megismerésre érdemes.
Tartalom:
Epic
Ősz, New England
Metronóm
Alkony, ébredés
Martha
Haj
Betlehemtől a Missisippiig
Ha szépet álmodsz
Noelle
A táskám mélyén
Orális higiénia
Szilenció
Továbbra is tücsök
Lányok bálványa
Bumeráng
Józanságom története
Szörnyek az ágy alatt
Sikoly
The Lady With The Spinning Head
Sol Dasso Samba
Örök harag
Lánycsók
Gina
Lélegezz velem!
Efféle, kissé skizofrén, már-már nyelvileg-kulturálisan hontalan atmoszféra lengi körül Nagy Ildikó Noémi első kispróza-kötetét, melynek címe eleve sokat sejtető, az új-angliai és magyar történeteket olvasva pedig hamar egyértelművé válik róla, hogy legkevesebb egy értelmezési síkon utal a örökölt kettős hagyomány belső kibékítéséről.
Az elbeszélések hangulatát szinte azonnal szembetűnően az amerikai magasirodalom egy jelentős szegmensét már a huszadik század nyolcvanas éveiben is egyértelműen jellemző önéletrajzi, vallomásos jelleg határozza meg, amihez hozzájárul még a mondatok sokszor végletes lecsupaszítása, következésképp lerövidítése, valamint egyfajta félig nosztalgikus, félig kritikusan lemondó hangütés.
Ugyanakkor felfedezhető a kortárs magyar íróelit meghatározó jegyeinek tekinthető párbeszédtelenség (vagyis a gondolatjelekkel jelölt, drámai párbeszédek teljes hiánya), a szavak önmagukban rejlő gyönyöréért való, merész használata, melynek legtipikusabb példája jelen kötetben a „plüssszőnyeg” szemtelen s-halmozása, valamint a leginkább a „Lányok bálványá”-ban előtérbe hozott, filozofikus kölcsöntéma, amely szinte sokkoló erejével ellenpontozza, módosítja a főszöveget.
Különösen pontos – noha klasszikus értelemben véve szinte teljességgel eszköztelen – kor- és jellemrajz a kötetet nyitó „Epic”, líraiságba hajlón csodálatos zsánerkép a „Szilenció” és a „Továbbra is tücsök” talán szándékolatlan diptichonja, megkapóan kemény fiktív önvallomás a „Józanságom története”, s izgalmas, zenei tézis–antitézis megoldásra emlékeztető kísérlet a „Lánycsók” kétértelműségeket kibontó gondolati kalandozása.
Minimalista jegyekkel teli, sokszor prózaversnek beillő létimpressziókat olvashatunk Nagy Ildikó Noémi első kötetében. A szövegek lecsiszoltak, mintha éveken át érlelődtek volna, hogy újra meg újra megnyesegetve, finoman átsimogatva kerüljenek ki a gondozó-védő alkotói kezekből.
A stílus kiérlelt, magabiztos, nem első kötetes íróra jellemzően botladozó. A rövid, többszöri elolvasásra invitáló, merengésre késztető novellák gyűjteménye feltétlenül megismerésre érdemes.
Tartalom:
Epic
Ősz, New England
Metronóm
Alkony, ébredés
Martha
Haj
Betlehemtől a Missisippiig
Ha szépet álmodsz
Noelle
A táskám mélyén
Orális higiénia
Szilenció
Továbbra is tücsök
Lányok bálványa
Bumeráng
Józanságom története
Szörnyek az ágy alatt
Sikoly
The Lady With The Spinning Head
Sol Dasso Samba
Örök harag
Lánycsók
Gina
Lélegezz velem!