Főkép Az icipici város egyik szélén álló roskatag épület, a Villekulla-villa, és az azt körülvevő gondozatlan kertecske nem mindennapi lakója, Harisnyás Pippi (teljes nevén Harisnyás Pippilotta Citadella Intarzia Majolika Ingaóra nem csupán Astrid Lindgren (1907. november 14.–2002. január 28.) egyik legismertebb alakja, de talán a legvörösebb és legszeplősebb kis rosszcsont, akit hátán hordott a föld. Emellett a világ legötletesebb, legszeleburdibb, legerősebb, legfigyelemreméltóbb és legöntörvényűbb kislánya, aki minden gátlás nélkül akkor és azt tesz, amit és ahol kedve tartja.
 
Egy szép tavaszi napsütéses napon például vásárolni megy kis barátaival, Annikával és Tomival, valamint egy egész kötényzsebre való aranypénzzel. Útjuk során tiszteletüket teszik a szeplőoldószert is árusító illatszerboltban, a nőiruha-üzletben, ahonnan egy fehér bábukarral távoznak, majd, immáron huszonnégy fős csapattá duzzadva „kifosztják” először a cukorka-, majd a játékboltot, később pedig meglátogatják az icipici város patikáját – a gyógyszerész garantáltan emlegetni fogja egy ideig a találkozást. Ezután Pippi levelet ír, és iskolába megy – de épp csak egy picit; majd osztálykiránduláson vesz részt Annikával, Tomival, az osztálytársakkal és a tanító nénivel; megfegyelmezi a lovával rosszul bánó Blomsterlundot; meguzsonnázik Ulláéknál, ahol szokás szerint nem megfelelően viselkedik.
 
De természetesen ezzel még nem érnek véget a kalandjai, hiszen minden évben egyszer vásárt rendeznek az icipici városban, melyen természetesen Pippi, Annika és Tomi is részt vesznek – vásárfiával, céllövöldével, körhintával, színházi előadással, állatsereglettel, kígyószelídítővel, elszabadult tigrissel, és Pippinek még arra is van energiája, hogy móresre tanítsa a környéket terrorizáló csavargót. És még mindig nem fogyott ki az ötletekből és lehetőségekből, azért kis barátait elviszi egy jól szervezett hajótörésre. Nem sokkal azután, hogy hazatérnek, Pippinek előkelő látogatója érkezik: egy nagy kövér bácsi rövidre vágott vörös bajusszal és kék tengerésznadrágban, vagyis őfelsége Harisnyás Efraim kapitány és négerkirály személyesen. És ezzel minden megváltozik… hiszen Pippi apukája azért jött, hogy a Szeleverdin magával vigye kislányát a Kurrekurredutt szigetre négerhercegnőnek… vagy talán mégsem… talán a kilencéves kislány képes jó döntést hozni, és belátja, hogy egy gyereknek az a legjobb, ha rendes otthona van, és nem az, ha a világ tengerein csavarog… és azt sem szeretné, ha bárkinek is sírnia kéne miatta… és a Villekulla-villa sem maradhat üresen…
 
Astrid Lindgren 1945-ben Harisnyás Pippi alakjával fricskát mutatott a közfelfogás által elvárt pozitív gyermekhős-ideálnak, hiszen a félárva kislány elképesztően rendetlen, neveletlen, öntörvényű, ráadásul nem jár iskolába. Persze nem tehetné meg mindezt, ha nem lennének emberfeletti képességei, vagy ha nem lenne pénze, amiből fedezni tudja a hóbortjaival járó kiadásokat. Pippi tulajdonképpen nem más, mint egy mesefigura, aki átlagos gyerekek közé keveredik, akik nem egy vásott kölyköt látnak benne, hanem egy szeretetre méltó játszótársat, akinek óriási szíve van, aki mindig a gyengék és a rászorulók pártjára áll. Talán éppen ez az a momentum, aminek segítségével a kis rosszcsont mégis példaképül tud szolgálni. A többi a határtalan gyermeki képzelet dolga…
 
Astrid Lindgren magyarul megjelent könyvei:
Britta kiönti a szívét (1944)
Harisnyás Pippi (1945)
Harisnyás Pippi hajóra szál (1946)
Kalle nyomozni kezd (1946)
Harisnyás Pippi a Déltengeren (1948)
Kalle nem ijed meg az árnyékától (1951)
Kalle és Rasmus (1953)
Mio, édes fiam (1954)
Háztetey Károly és kisöcsi (1955)
Pirosházi történetek (1960)
Háztetey Károly újra repked (1962)
Juharfalvi Emil (1963)
Juharfalvi Emil újabb csínyei (1966)
Háztetey Károly még egyszer (1968)
Juharfalvi Emil még egyszer (1970)
Oroszlánszívű testvérek (1973)
Ronja, a rabló lánya (1981)
Öcsi és a repülő bácsika
Mellettünk lakik Harisnyás Pippi
Pippi a Komlókertben
 
A zárójelekben az eredeti (külföldi) megjelenés dátumai szerepelnek.