Főkép Alicia Keys (Alicia Augello Cook) 1981. január 25-én egy ír és olasz származású színésznő, valamint egy jamaicai légikísérő egyetlen gyermekeként látta meg a napvilágot New York City-ben.
Hétévesen kezdett el zongorázni, művésznevét pedig tizenhat évesen vette fel menedzsere javaslatára.
 
Első profi felvétele, a „Dah Dee Dah (Sey Thing)”, melynek nem csak előadója, de társszerzője is volt felkerült a Men in Black című film filmzene-albumára; néhány évvel később egy másik dala, a „Rock With U” a Shaft, a „Rear View Mirror” pedig a Dr. Dolittle 2 betétdala lett.
 
Ilyen előélet után 2001-ben végre megjelent Alicia Keys első önálló stúdióalbuma, a Songs In A Minor, amiért rögtön be is zsebelt öt Grammy-díjat.
A rendkívül sikeres debütáló lemezt két évvel később követte a The Diary of Alicia Keys, amiért az énekesnő a három Grammy-díjat nyert (plusz egyet a „My Boo” című dalért, melyet Usherrel énekelt); a 2007-ben megjelent harmadik stúdió albumról viszont már csak két dal, a „No One” és a „Superwoman” nyert, igaz, ezek összesen három Grammy-díjat.
 
Ha jól számolom, ez nem kevesebb, mint tizenkét Grammy-díj. Persze mindez mit sem érne, ha az emberek nem szeretnék azt az R&B és soul keveréket, amit ez a három oktávot felölelő kontraalt hangú szépség kínál.
De szeretik, sőt, nagyon-nagyon szeretik, és ezt vásárlásaik számával ki is fejezik, aminek köszönhetően Alicia Keys-nek eddig több mint harmincmillió albuma kelt el világszerte.
 
Emellett ő és Jack White énekelték fel a 22. James Bond film, A Quantum csendje egyik betétdalát („Another Way to Die”), vagyis elkészült az első olyan Bond-filmzene, amit duettként adtak elő.
 
Sőt, azt sem árt tudni, hogy ez a csodálatos művész nem csak dalokat, de verseket is ír, melyekben az életről, tapasztalatairól, érzelmeiről és társadalmi témákról fogalmazza meg legbensőbb gondolatait.
2004-ben megjelent első verseskötete, a Tears for Water: Songbook of Poems & Lyrics ezeket a verseket, pár mondatot néhány vers hátteréről, valamint Alicia első két albumának dalszövegeit tartalmazza. Remélem egyszer majd magyarul is olvashatjuk.
 
Amíg ez nem történik meg, be kell érnünk lemezeivel, melyek közül a legújabb, a The Element of Freedom 2009 végén jelent meg.
 
Ami első hallásra feltűnik, az a megszokottnál szomorkásabb, már-már depresszív hangulat, ami részben a témaválasztásnak köszönhető, és amit az egyes dalokban felbukkanó szinti-popos aláfestések sem oldanak fel.
Sőt, Alicia egyszerű, szívből jövő, melankolikus éneke és zongorajátéka is inkább rátesz még néhány lapáttal.
 
Az intro után Alicia egy sokat ígérő dallal, a „Love Is Blind”-del kezd, amiben nem csak érdekes zenei megoldások vannak, de az is kiderül, hogy bizony olyan hang van a torkában, amit érdemes szabadon ereszteni. Sőt, kötelező.
 
Bár az album első kislemez-dala, a „Doesn’t Mean Anything” olyan, mintha a „No One” folytatása lenne, úgy tűnik, valahogy nem dobogtatja meg annyira sem az amerikai, sem az európai rajongók szívét, még ha minden meg is van benne ahhoz, hogy a slágerlisták élét ostromolja. Bezzeg Japánban…
 
Ellenben a másodikként kimásolt „Try Sleeping With A Broken Heart” kifejezetten jól sikerült darab, amiben az R&B nem kevés szinti-pop fűszerezést kap, amitől egyszerre modern és retro az egész.
Nekem elsőre kicsit szokatlan volt ugyan, de sokadik meghallgatás után egyértelműen az album egyik kimagasló darabja. Mondjuk a Billboardon is jobban teljesített, mint a „Doesn’t Mean Anything”…
 
A különleges lüktetésű „Wait Til They See My Smile” szintén a jól sikerült dalok sorát gyarapítja, a meglepően finom hangszerelésű „That’s How Strong My Love Is” pedig olyan nyugalmat áraszt magából, mint egyetlen más dal sem ebből az eresztésből. Szívből jövő, őszinte és hiteles, ami kifejezetten jó tesz az ember hallójáratainak. A lelkéről nem is beszélve.
 
Nagyjából ezt a vonalat viszi tovább az „Unthinkable (I’m Ready)”, bár ebben már visszatér az a lüktetés, ami az előzőből hiányzott. Szép ívű, jól megszerkesztett, kellemes darab ugyan, de nem hiszem, hogy a nagy kedvenceim közé fog tartozni.
 
A „Love Is My Disease” emlékeztet valamire, de sajnos hosszas gondolkodás után sem jöttem rá, mire (talán egy Pink dalra, de nem vagyok benne biztos), ellenben megvan benne minden, ami ahhoz kell, hogy beválogassák egy romantikus film betétdalának.
A többihez képest kicsit rockosabb a zene és az ének is, éppen ezért kicsit idegennek érzem ezen a lemezen. Bár éppen ettől a sokféleségtől lesz olyan izgalmas…
 
Ezt hivatott erősíteni a „Like The Sea”, ami szép-szép, meg költői is, ahogy Alicia a szerelmet a tengerhez hasonlítja, de elmegy mellettem, aminek oka talán az aránylag erőteljes elektronikus beütés lehet.
Ettől persze kifejezetten modern dal lesz belőle, meg aztán van benne nem kevés zenei okosság is, de nem az én világom.
 
A következő darab, a „Put It In A Love Song” meg aztán végképp kiverte nálam a biztosítékot, annak ellenére, hogy a dalban közreműködő Beyoncé dalait is szívesen hallgatom.
Mondjuk, ha jobban belegondolok, nincs semmi baj ezzel a gyors tempójú dallal, legfeljebb annyi, hogy ezen az albumon, és nem Beyoncé lemezén van.
 
A „This Bed” az én ízlésemnek túlságosan populáris, bár arra tökéletesen alkalmas, hogy a duett után felkészítse az embert a „Distance And Time” melankolikus hangulatára. Ez a dal is remekül illene egy színvonalasabb romantikus filmbe.
 
A „How It Feels To Fly” is egy lassú darab, de valahogy több erő van benne, mint az előzőben. Míg azt inkább egy szakításos jelenethez, addig ezt inkább egy béküléshez és újrakezdéshez tudnám elképzelni.
 
Amikor éppen kezdenénk aggódni, megint jön egy remek darab, az erőteljesen zongorára és énekre építkező „Empire State Of Mind (Part II) Broken Down”, amiben Alicia végre megint kieresztheti azt a csodaszép, érzelmekkel teli hangját.
Szép, erőteljesen dal, amivel talán csak annyi bajom van, hogy olyan kurtán-furcsán ér véget.
 
Összességében nézve ez egy rendkívül igényes zenei anyag, bár elgondolkodtató az a tény, hogy a korábbi lemezektől eltérően, amik egytől-egyig az első helyen nyitottak a Billboard 200-as listáján, a The Element Of Freedom „csak” a másodikon debütált…
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Element Of Freedom (Intro)
2. Love Is Blind
3. Doesn’t Mean Anything
4. Try Sleeping With A Broken Heart
5. Wait Til They See My Smile
6. That’s How Strong My Love Is
7. Unthinkable (I’m Ready)
8. Love Is My Disease
9. Like The Sea
10. Put It In A Love Song (featuring Beyoncé)
11. This Bed
12. Distance And Time
13. How It Feels To Fly
14. Empire State Of Mind (Part II) Broken Down
 
Diszkográfia:
 
Stúdió albumok:
Songs In A Minor (2001)
The Diary of Alicia Keys (2003)
As I Am (2007)
The Element of Freedom (2009)
 
Egyéb kiadványok:
Remixed & Unplugged in A Minor (2002)
Unplugged (2005)
Remixed (2008)