Főkép Darwin nem csupán a vallási tanítások tudományos megcáfolásáról írt (például A fajok eredete című könyvében), hanem élete meghatározó utazásáról is.
A terjedelmes alcímmel – Napló az R. A. Fritz Roy kapitány parancsnoksága alatt álló Beagle földkörüli útja alkalmával meglátogatott országok természetrajzáról és geológiájáról – büszkélkedő könyv meglepően hamar, még 1913-ban megjelent magyarul (Fülöp Zsigmond fordításában), s azóta időről-időre kiadásra kerül.
 
Évekkel ezelőtt az 1951-es kiadást olvastam, aminek előszava a korszellemnek megfelelően materialista tudósnak állítja be Darwint. Dicséri egyes következtetéseit, és hibáztatja a bennszülöttek lenézése miatt. S természetesen gond nélkül felhasználja az 1913-as fordítást.
 
A mostani, 2009-es kiadásban értelemszerűen más előszó szerepel, ebből sokkal átfogóbb képet kapunk Darwin életéről, s ezen belül az öt évig tartó világkörüli útról.
Szó sincs vallásról, tudományszomjas egyetemi hallgatókról, szervezett munkásságról, és csupán utalásszerűen kerülnek szóba a későbbi „forradalmi” elképzelések. Hiányoznak továbbá a korábbi kiadás illusztrációi, egyedül a szöveg maradt változatlan, ez még mindig az 1913-as fordítás.
 
Ami meglepően jó, dacára az időközben eltelt majd száz évnek. Természetesen egy kicsit megkopott, talán a manapság kapható útikönyvekhez képes száraznak tűnik, viszont mivel nincsenek benne régies szófordulatok, kifejezések, meglepő módon kortalan, ma is érthető.
 
Maga a beszámoló kissé csapongó, mivel Darwin igazi polihisztorként felváltva foglalkozik geológiával, növényekkel, állatokkal – s természetesen az útközben látott emberekről is beszámol.
Mindezt tudományos alapossággal, amit kellő mértékben ellensúlyoz az Angliából életében első ízben kiszabadult fiatalember megismerni vágyása.
 
Mai szemmel a napló kissé komótos tempójú, s a leírtak mögött álló tudományos gondolkodásmód miatt száraznak tűnhet – ám pusztán ráfordított idő kérdése, mikor fedezi fel az olvasó Darwin stílusának ritmusát, no meg a beszámolókba utólag, érett fővel becsempészett összefüggések zsenialitását.
 
Írásában felbukkannak az evolúcióelmélet csírái, de hasonló elmélyültséggel foglalkozik a korallszigetek kialakulásának kérdésével, tanulmányozza a világító bogarakat működés közben, s persze szóba kerülnek a Galapagos-szigetek pintyei is.
 
A majd százéves fordítás ellenére azt mondom, Darwin naplója javallott mindazok számára, akik:
1. kellő szabadidővel rendelkeznek
2. ismerik, vagy csak most ismerkednek Darwin munkásságával
3. kíváncsiak a nyugati tudomány létrejöttében meghatározó szerepet játszó tudósra
4. szeretik az útleírásokat
5. szeretnének többet tudni Dél-Amerika állapotáról 1831 és 1836 között