Főkép

Adott egy apa, a lánya, és egy ex-feleség, aki próbálja önállóvá varázsolni egy szem, tizenhét éves lányát, vagyis elengedi a U2 európai turnéjára. A körút első állomása a szerelmesek városa, Párizs, amely ebben az esetben sötét arcát mutatja felénk: itt tanyázik ugyanis az arab lánykereskedők legalja.

 
A lányt annak rendje és módja szerint elrabolják, az apa, Liam Neeson pedig egyedül kel útra, hogy megmentse őt. Irreálisnak tűnhet a dolog, kivéve, ha az ember apja a kormány volt ügynöke, aki a hosszú évek folyamán kitanulta, hogyan kell elbánni a rosszfiúkkal.
 
Ahogy megérkezik Párizsba, irigylésre méltó profizmussal kutat, odafigyelve, összerakva minden részletet. Végül összeáll a kép és megindul a hajsza - onnantól kezdve pedig képtelenség elkapcsolni a képernyőről.
 
A közelmúlt egyik legnagyszerűbb alkotása az Elrabolva (Taken), ami még azokat is odavonzza és -köti a képernyő elé, akik egyébként nem rajonganak az akciófilmekért.
 
Liam Neeson nagyszerű választás volt az apa szerepére: félelmetesen jól alakítja a nyugdíjazott profi ügynököt, aki hihetetlen hidegvérrel gyilkol, ám nem fröcsög a vér; akinek minden egyes lépése előre megtervezett, így nem éri meglepetés akció közben. Nem is az öldöklés, inkább az elszántság, az emberi agyafúrtság, valamint az ügynöki profizmus méltó példája ez.
 
Aki egy kis izgalomra vágyik, és unja már az autósüldözős, egy kaptafára épülő akciókat, ne hagyja ki, garantált élményt nyújt majd. Arról nem is beszélve, hogy valóságos dolgokon is alapulhatna a film, hiszen napjainkban bárkivel előfordulhat, hogy besétál az emberkereskedelem és/vagy a prostitúció csapdájába.
 
Az persze már nem biztos, hogy egyedül bárki képes lenne elbánni tíz maffiózóval, és megmenekülni a halál torkából úgy, hogy öntörvényűsége semmilyen következményt nem von maga után.