Fodor Balázs: Nagyvárosi mesék
Írta: Galamb Zoltán | 2009. 09. 02.
Nagyvárosi mesék. Sokat ígérő cím. Elsőre valamiféle urban fantasyt, amolyan Neil Gaiman-féle mitikus, misztikus, a tudományos fantasztikummal szintén sokban rokon kozmopolita korszerűséget várnánk a történetektől.
És nem is csalódunk sokat, bár a gaimani világ végül eléggé távolinak tűnik, ha összevetjük Fodor Balázs mai magyar félfantasztikus valóságával.
Sokkal inkább kiütközik, némelyik novellában kevésbé, másokban (mindenekelőtt a „Mese a taxisofőről”-ben) a maga konkrét valóságában is megmutatkozik az orosz fenegyerek, Viktor Pelevin letagadhatatlan hatása.
Pelevini, de mindenképp a posztmodernből átvett elem a vendégszövegeket kiegészítő ál-párbeszéd, a köznapi és az egyenes vulgáris keverése az elvont és nem egyszer keleti filozófiákból merítő bölcselkedéssel, az értelmezésrétegek halmozása, sőt, magának az értelmezésnek a tudatos ellehetetlenítése, a kadenciával zárás lezáratlansága és még sorolhatnám a jellegzetességeket.
Ám fontosabb, hogy a novellák, vagyis mesék témája sorra a hiány, a menekülés, a drogok, a halál. Egy olyan fiktív életérzés megteremtése, amely a kiúttalanság elkeseredettségét bontja és figurázza ki, de legalábbis teljességgel kiismerhetetlen.
A jelen itt örökkévaló, folyamatosan gördül, árad tovább, de nem látni a célt, legfeljebb a sejtetett központozást, a végtelenül egymásba fonódó szakaszokat. A világ, azaz inkább világok határai pedig nem határozottak; minden egymásba folyik, pillanatról pillanatra megváltozik, új értelmet nyer.
A legerősebben talán a társadalomkritikától sem mentes „Mese az ellopott kertről” sikerült, melynek ismétlődően a megoldottságot lebegtető szerkezete megerősíti azt, amit régebben mondanivalónak neveztünk volna.
Fodor Balázs talán még nem mindenütt használja (ki) kellő erővel írói arzenálját, de első kötete egyértelműen ígéretes.
A kölcsönzött eszközök és témák ellenére Fodor saját hangján szólal meg, ami jó eséllyel összetéveszthetetlenné válhat, akár már hamarosan is. Egyszóval érdemes várni az új kötetet.
A kötetben szereplő írások:
Mese koboldokról, tündérekről s más különös teremtményekről – avagy az alvajáró
Mese a két árufeltöltő lányról és a hentesfiúról – avagy a közért
Mese a szemfényvesztőről
Mese az egyenes labirintusról – avagy a király a túlvilágon van
Mese a taxisofőrről
Mese az Ájtatos manóról
Mese az öregemberről és a fiáról
Mese két fiatalemberről s a kellemesen elköltött reggeliről – avagy kávé és cigaretta
Mese az ellopott kertről – avagy mi vagyunk azok, kik a vádak alól felmentetnek, keretbe mégsem foglal minket a gyűjtő
Mese a csigabigáról
Mese egy meséről – avagy John and Susan
Mese az örökmozgóról – avagy a százszorszép