Interjú: Szélmalomharc – egy százpéldányos sorozat, 2009. augusztus
Írta: Galgóczi Móni | 2009. 08. 24.
ekultura.hu Jól látom, hogy ez a könyv csupán száz példányban jelent meg? Ez üzleti szempontból nem tűnik valami kifizetődő vállalkozásnak.
Szántai Zsolt Valóban nem az. Nem is ezért készült el, és nem is emiatt indítottam el a „Százpéldányos” sorozatot…
Egyébként ismerek néhány ilyen, abszolút non-profit jellegű vállalkozást. Megemlíthetnék mondjuk egy-két zenekart, újságot, klubot vagy kulturális ajánló honlapot is…
ekultura.hu Megtudhatnánk valamit az okokról?
Szántai Zsolt Nagyon egyszerű. Valójában mindenki ismeri, csak kevesen akarnak, mernek beszélni róla.
Magyarországon a könyvpiacot jelen pillanatban néhány megacég tartja a kezében, szerintem meglehetősen egészségtelen konstrukcióban. Külföldön léteznek nagykereskedők és kiadók; nálunk ez a két tevékenységi kör már jó néhány éve összeforrt.
Ennek az az eredménye, hogy a néhány óriáscég kiadja a saját könyveit, leterjeszti azokat a kiskereskedőknek, emellett saját könyvesbolt-hálózatokat üzemeltet.
Egyértelmű és logikus, hogy a kereskedelmi részlegek elsődlegesen a saját anyacégük, vagy az azokhoz kapcsolódó kiadók könyveinek eladását szorgalmazzák.
A kisebb, mindentől és mindenkitől független kiadók könyvei jó esetben bekerülnek a rendszerbe, de az ellenértékük nem minden esetben jut vissza a kiadóhoz, vagy ha mégis, akkor óriási késéssel, amit egyébként semmi sem indokol.
Menet közben a kis kiadó nem bírja finanszírozni önmaga létezését, és szépen tönkremegy.
ekultura.hu Egy ilyen százpéldányos kezdeményezéssel ki lehet védeni ezt a problémát?
Szántai Zsolt Nem. Egyértelmű, hogy egy ilyen kiadvány nem fog eljutni a nagy könyvesboltokba, amelyek jobbára csak a nagy terjesztőktől fogadnak be könyveket.
Viszont a képlet is egyszerűsödik: megjelentetem a könyvet, fogom a tollamat, sorszámozom a példányokat, közzéteszem a blogomon, hogy megjelent, lehet rendelni; esetleg elviszem néhány boltba, ahol hajlandóak foglalkozni vele.
Nincsenek elvárásaim, nem alapozok semmit az esetleges bevételekre, legfeljebb reménykedem, hogy száz példányt valamilyen módon sikerül eladnom. Ha sikerül… pontosabban: amikor sikerül, akkor kiadom a következő címet.
ekultura.hu És ha nem sikerül?
Szántai Zsolt Olyan nincs. Ebben az országban az emberek szeretnek olvasni. Vannak, akik számára a könyv még mindig azonos szinten van az élelmiszerrel. Létszükséglet-szinten. Biztos vagyok benne, hogy még egy olyan kiadványra is van az országban száz érdeklődő, mint mondjuk a Holy Piby.
ekultura.hu Nekem úgy tűnik, ez amolyan szélmalomharc…
Szántai Zsolt Igen! Valóban az. Ez nekem is eszembe jutott, ezért választottam a sorozat logójául egy Don Quijote figurát. Az alak mellett látható felirat: „La Quijotada”, vagyis „szélmalomharc”… De nem érdekel.
Vannak könyvek, amiket fontosnak tartok. Olyan fontosnak, hogy kiadom. Akkor is, ha mások nem tartják piacképesnek.
A Holy Piby, és a többi könyv, amit így szeretnék megjelentetni, valami miatt fontos számomra, és biztos vagyok benne, hogy mások számára is az lesz.
Egyébként a normál, megszokott ár alatt akarom értékesíteni ezeket a könyveket. Maximum 2000 Ft-ért, vagyis nem érzékeltetem a vásárlókkal azt, hogy valóban ritkaság, amit megvesznek.
ekultura.hu Mi lesz akkor, ha mondjuk a „Holy Piby”-t százötvenen akarják megvásárolni?
Szántai Zsolt Akkor száz ember megvásárolja, ötven pedig kölcsönkéri. Simán megtehetném, hogy igény esetén utánnyomatok mondjuk 50-60 példányt, esetleg még többet, de nem fogom megtenni.
Egyszer az életben legyen fehér, amit fehérnek mondunk. Legyen száz, számozott példány, és nem több abból, amit százpéldányosnak mondunk. Ilyen egyszerű…
ekultura.hu A következő kötetek?
Szántai Zsolt Kettő nyomdakész. Az egyik buddhista fabulákat tartalmaz, zen tanmeséket, a másik pedig Phil Shoenfelt barátom Junkie Love című regénye lesz. Philről annyit kell tudni, hogy a Fatal Shore nevű zenekarban játszik…
Azután lesz egy Lhászai életkönyv című könyv, utána pedig egy Jack Black nevű vonatstoppos hobó visszaemlékezéseit fogom kiadni. Jack Black valahol olyan, mintha Jack Londont, Jack Kerouac-ot és az ex-hajléktalan New York-i Lee Stryngert elegyítenénk… Nagyon jó könyv…
Azután a szútrák… Avatamszaka szútra, Aranyfény szútra… Esetleg a Milindapanyha.
Jelenleg ötvenhárom olyan könyv van, amit lefordítottam, itt az anyag a gépemen. Van miből válogatni. A sorrend is változhat… Aztán itt van a teljes Cholnoky Viktor életmű, amin korábban már dolgoztam.
Oscar Wilde. Esetleg egy kis Hawthorne.
Meg itt vannak a zenész barátaim, ismerőseim könyvei. Esetleg csinálunk valami újat Kowalskyval. Szó van arról, hogy összehozunk valamit a Cool Head Clanos Molics Zsolttal, meg a Hollywood Rose-os Jesse-vel, a Totemes Frankyvel, meg aztán itt a Crossholder nevű zenekar is…
ekultura.hu De mindezek csak akkor, ha a „Holy Piby”-t sikerül eladni.
Szántai Zsolt Igen. Ha valaki utánaszámol, akkor láthatja, hogy ilyen feltételek mellett gyakorlatilag egyetlen fillér haszon nem marad a „kiadónál”, vagyis nálam. Az is igaz, hogy az ismerőseim, például a média és könyves szakma különböző területein dolgozó barátaim is felajánlották a segítségüket.
Valamennyien átlátják a dolog lényegét, és egyikük sem kér százalékot vagy jutalékot. Ha ennek ellenére becsődölök… Ez sem érdekel különösebben. Néhány könyvet mindenképpen kiadok, mert úgy érzem, ezeket meg kell ismerniük az embereknek. Ha többnek nem is, száznak.