Főkép Kánikulai nyáreste lévén igazán vágytam egy kis borzongásra, arra, hogy az izzadtság mellett a hideg is futkosson a hátamon. Erre találták ki a horror-regényeket, gondoltam, és a kezem ügyébe épp ez a vámpíros esett.
 
Ha a hátoldalon nem siklik át a tekintetem a fülszöveg alatti webcímen, akkor rájöhettem volna, hogy a könyv legalább annyira romantikus regény, mint vámpírsztori. Így kissé más értelmet nyert volna a címlapon látható nő nyakába mélyedő férfi képe is…
 
Az első pár oldalon magára maradt anyuka küzd ordító babájával egy éjszakai, New York-ba tartó buszon. Egyetlen percig sem lehet vitás – a stílus megköveteli –, hogy utastársa szerencsétlen módon épp egy vámpír.
Bostonban leszáll pelenkázni, a mellette ülő pedig követi… pár oldallal később máris ugrunk az időben: eltelt 26 év.
 
Fiatal és sikeres fotográfus lány iszogat barátaival egy klubban. Azt hiszem, nem lövöm le nagyon a poént, ha elárulom, ő az elárvult csecsemő a buszról.
Fokozatosan kiderül, hogy nem közönséges halandó, és különleges, általa egyáltalán nem sejtett képességei teszik majd egyre érdekesebbé a vérszívók számára.
 
A lejtő első állomása a barátaival közösen tett látogatás az új éjszakai klubban, ahol Gabrielle egyáltalán nem érzi jól magát, majd hazaindulva véres kivégzés szemtanúja lesz. Hiába siet tudatni a szörnyűséget a rendőrséggel, hamarosan azt tapasztalja, az ő józansága illetve épelméjűsége kérdőjeleződik meg.
 
Ám látogatást tesz nála egy sármos és földöntúlian izmos nyomozó, aki hisz neki, és hajlandó megvizsgáltatni a mobiljával készített elmosódott felvételeket. Vágyai elvakítják, és nem ismeri fel Lucanban a vámpírt…
 
Szerencséjére kétféle vámpír létezik. Az egyik csoportot már drogfüggőséghez hasonlóan hatalmába kerítette a vérszomj és válogatás nélkül öldököl, míg a másik csoport nemes harcosokból áll, akik önkéntesek véréből vagy bűnözőket elejtve táplálkoznak.
 
Gabrielle sokáig nem is sejti, hogy a nyomozó valójában a vámpírok nemzetségének egyik legősibb tagja, harcos és vezető, aki nem csak az utcákon harcol a vérszopók sötét hordái ellen, de saját magával is ádáz küzdelmet folytat, nehogy hatalmába kerítse a vérszomj.
 
A könyvben tipikus, a romantikus regényekre jellemző ágyjelenetek váltakoznak az izgalmasabb történetszállal, amelyből kiderül, kik rejtőznek a városszéli elhagyatott elmegyógyintézetben; hogy vérkötelékre lép-e végül Lucan és Gabrielle; hogy mi lesz Gabi barátnőjének sorsa, aki az éjszakai klubban épp egy vámpírral jött össze; illetve hogy ki vezeti a sötét vérszívók hordáját, akik egy nagy, mindent elsöprő támadásra készülnek az emberek és az őket védő harcos vámpírok ellen.
 
A könyv egy kevésbé közismert vámpír eredetmítoszt vesz alapul, így indokolja meg az olyan általános sablonok elvetését, mint a fokhagyma és a szenteltvíz.

Eddig az alábbi vámpírkönyv-szerzőkről írtunk:
Stephenie Meyer
Darren Shan
Laurell K. Hamilton
Anne Rice
Charlie Huston
Bram Stoker
Jennifer Rardin
J. R. Ward
Lucien Soulban
Greg Stolze
Steven Spruill