Főkép Gaius Julius Caesar, akit a szenátus élethosszig felruházott a diktátori címmel, véghezvitte azt, amiben csak kevesen reménykedtek: leszámolt a köztársaság külső ellenségeivel és győztesen került ki a Rómát megosztó polgárháborúból.
 
Ezzel helyreállt a dolgok rendje és mindenki lázasan készül Caesar egymást követő négy diadalmenetére, amelyet a szenátus szavazott meg neki az elmúlt években bekövetkezett győzelmeiért.

Elérkezett hát a béke, biztonság és nyugalom időszaka, amiben Rómának hosszú évek óta nem volt része.
Ám Calpurnia, a diktátor felesége rögeszmésen hiszi, hogy férjét valakik meg akarják gyilkolni, ezért megbízza Hieronümoszt, hogy derítse ki, ki vagy kik akarnak ura életére törni.
 
Hieronümoszt azonban hamarosan meggyilkolják, így az asszonynak nincs más választása, Gordianuszt kell felkérnie.
A visszavonultan élő Nyomozó azonban nem akar kötélnek állni; csak mikor meglátja Hieronümosz holttestét dönt úgy, hogy kézre keríti barátja gyilkosát és Caesar lehetséges merénylőjét.

A Caesar diadala egy viszonylag rövid időszak – nagyjából egy hét – eseményeit taglalja. Miután Caesar „rendet rakott” Egyiptom földjén a Ptolemaiszok között, visszatér Rómába, hogy a neki megszavazott diadalmeneteket letudhassa.
Ezek remek alkalmat szolgáltatnak neki, hogy tovább növelje népszerűségét, és még inkább megszilárdítsa vezető hatalmát a köztársaság élén.

Ez a négy diadalmenet remek alkalmat biztosít Steven Saylor számára, hogy – a fellelhető források felhasználásával – a lehető legaprólékosabban tárja elénk, hogyan is zajlottak le pontosan ezek a népünnepélyek, ezáltal ismét egy olyan szegmensét ismerhetjük meg az ókori Róma életének, amelyről ez idáig csak nagy vonalakban tudtunk/hallottunk.

A szerző egyedülálló és páratlan leírásainak köszönhetően nem csak a diadalmenetek kelnek életre a szemünk előtt, hanem képzeletben bejárhatjuk Venus Generix templomát, melyet Caesar építtetett az istennő tiszteletére, amiért győzelemre segítette.
 
Ugyanilyen érzékletes leírást kapunk a Carcerről, Róma első börtönéről, és a benne található Tullianumról, ahol a diadalmenetek után a legyőzött ellenségeket megfojtották.

Emellett Gordianusz nyomozását követve szép sorban megismerkedhetünk a köztársaság életét most, vagy a későbbiekben befolyásoló emberekkel. Színre lép a majdani második triumvirátus két tagja, Antonius és Octavius, illetve a Caesar meggyilkolásában majd tevékenyen részt vevő Brutus.
De felbukkan régi ismerősünk, Cicero is, akit a Nyomozó ismét a lehetséges elkövetők képzeletbeli listájára írt fel.

Steven Saylor ugyan néha visszautal egy-egy előző történésre, azonban ahhoz, hogy a maga teljességében élvezhessük ezt a művét, nem feltétlen szükséges ismerni az előzményeket, ezért a Caesar diadalátbátran kezébe veheti az is, akinek ez lesz az első könyve Gordianusról.

Kapcsolódó írás:Interjú Steven Saylorral

A szerző életrajza 
 
Részlet a regényből