Bálint Ágnes: Kukori és Kotkoda – A végtelen giliszta és más történetek
Írta: Galgóczi Móni | 2009. 06. 08.
A 2009-es Könyvfesztiválon bemutatott Kukori és Kotkoda – A végtelen giliszta és más történetek című kötet több szempontból is különleges. Az első, és egyben legfontosabb tény, hogy az MTV hasonló című filmsorozata alapján készült könyv így, ilyen formában még soha nem látott napvilágot. Örök hála ezért Bálint Ágnes lányainak, Németh Ágnesnek és Annának, akik megőrizték az eredeti forgatókönyvet, és a Móra Könyvkiadónak, akik az írónő életművét gondozzák. A második érdekesség, hogy a Bálint Ágnes forgatókönyve alapján készült Kukori és Kotkoda volt az első olyan mesesorozat, ami a Magyar Televízió megrendelésére készült, ám sajnálatos módon mindössze két szériát, összesen 26 epizódot ért meg.
Na, itt azért érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkodni azon, hogy a ’70-es évek elején vajon kinek és miért nem tetszett a baromfi-házaspár különféle kalandjait bemutató sorozat. Esetleg azzal lehetett a probléma, hogy Kukori (akinek alapötletét egyébként Bálint Ágnes egyik kolléganője adta), aki csak arra nem lusta, hogy folyamatosan a munkakerülésen járjon az esze (cimborája, a Kopasznyakú persze mindig segítségére van ebben); és Kotkoda, a szorgalmas, ám állandóan zsörtölődő asszonyka hosszú, boldog házassága nem felelt meg a szocialista családmodellnek? Vagy talán a második szériára tudatossá vált társadalomkritikai szándék szúrta bizonyos emberek szemét?
Hihetetlen, hogy akkoriban egy ilyen látszólag ártalmatlan dologba is belekötöttek, manapság meg a „szabad a vásár” elve alapján semmi sem szent. Na jó, talán a pornográfia még nem harapódzott el annyira, de például az egyre nagyobb teret hódító mangák és animék körében bizony már felbukkannak érzékenyebb témákat feldolgozó darabok. A töménytelen mennyiségű erőszakról nem is beszélve. Ezek mellett viszont a baromfi családregény már igencsak retró érzetet kelt. Ami viszont divatos. Szóval komoly esély van rá, hogy Kukori és Kotkoda kalandjai divatosak legyenek. Ha nem is a mai csemeték, de szüleik körében mindenképpen.
Hiszen egy kis nosztalgia még soha nem ártott meg senkinek. Inkább melegséggel tölti el az ember szívét. És ha a szülő ügyesen csinálja, a gyermek is meglátja az egyszerű, ám nagyszerű kalandok erőszakmentes szépségét. Ezt nagyszerűen alátámasztanak a szép színes rajzok, amiket alkotójuk – figyelembe véve, hogy a gyerkőcök is könnyen le tudják rajzolni őket – nagyrészt tojásformákból rakott össze. Semmi felesleges flancolás, minden szépen egyszerűen épül fel, éppen ezért a gyerekek akár saját, teljesen és tökéletesen egyedi kifestő-füzetet is csinálhatnak maguknak, amit esetleg ajándékként is adhatnak testvéreiknek, barátaiknak vagy éppenséggel szüleiknek.
Tartalom:
Városi lakás (1. széria 3. epizód)
Saját kacsaúsztató (1. széria 10. epizód)
A végtelen giliszta (1. széria 7. epizód)
Kacsakórus (1. széria 11. epizód)
A kánya (2. széria 13. epizód)
Na, itt azért érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkodni azon, hogy a ’70-es évek elején vajon kinek és miért nem tetszett a baromfi-házaspár különféle kalandjait bemutató sorozat. Esetleg azzal lehetett a probléma, hogy Kukori (akinek alapötletét egyébként Bálint Ágnes egyik kolléganője adta), aki csak arra nem lusta, hogy folyamatosan a munkakerülésen járjon az esze (cimborája, a Kopasznyakú persze mindig segítségére van ebben); és Kotkoda, a szorgalmas, ám állandóan zsörtölődő asszonyka hosszú, boldog házassága nem felelt meg a szocialista családmodellnek? Vagy talán a második szériára tudatossá vált társadalomkritikai szándék szúrta bizonyos emberek szemét?
Hihetetlen, hogy akkoriban egy ilyen látszólag ártalmatlan dologba is belekötöttek, manapság meg a „szabad a vásár” elve alapján semmi sem szent. Na jó, talán a pornográfia még nem harapódzott el annyira, de például az egyre nagyobb teret hódító mangák és animék körében bizony már felbukkannak érzékenyebb témákat feldolgozó darabok. A töménytelen mennyiségű erőszakról nem is beszélve. Ezek mellett viszont a baromfi családregény már igencsak retró érzetet kelt. Ami viszont divatos. Szóval komoly esély van rá, hogy Kukori és Kotkoda kalandjai divatosak legyenek. Ha nem is a mai csemeték, de szüleik körében mindenképpen.
Hiszen egy kis nosztalgia még soha nem ártott meg senkinek. Inkább melegséggel tölti el az ember szívét. És ha a szülő ügyesen csinálja, a gyermek is meglátja az egyszerű, ám nagyszerű kalandok erőszakmentes szépségét. Ezt nagyszerűen alátámasztanak a szép színes rajzok, amiket alkotójuk – figyelembe véve, hogy a gyerkőcök is könnyen le tudják rajzolni őket – nagyrészt tojásformákból rakott össze. Semmi felesleges flancolás, minden szépen egyszerűen épül fel, éppen ezért a gyerekek akár saját, teljesen és tökéletesen egyedi kifestő-füzetet is csinálhatnak maguknak, amit esetleg ajándékként is adhatnak testvéreiknek, barátaiknak vagy éppenséggel szüleiknek.
Tartalom:
Városi lakás (1. széria 3. epizód)
Saját kacsaúsztató (1. széria 10. epizód)
A végtelen giliszta (1. széria 7. epizód)
Kacsakórus (1. széria 11. epizód)
A kánya (2. széria 13. epizód)