Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat
Írta: Uzseka Norbert | 2009. 04. 20.
A könyves világban a Harry Potter óta nem lett annyira sikeres senki és semmi, mint Stephenie Meyer és az ő Twilight sagája.
A jelenleg 4 kötetnél tartó sorozat szerte a világon hódít, őrületes példányszámban fogy, és első része nálunk is azonnal az eladási listák élére került, ahogy a magyar mozikban is aratott a filmverzió. Azt hiszem, egy korábbi vámpírtörténet sem ért el ilyen szédítő sikereket.
Persze, ahogy Rowling és Potter, Meyer és a Twilight is sokat köszönhet annak, hogy jókor volt jó helyen, bár állítólag ezt a könyvet is visszadobta egy rakás kiadó, s szinte véletlenül talált mégis gazdát neki a keresésbe belefáradt írónő.
A főszereplő-mesélő Bella Swan, egy 16-17 éves lány, aki egy időre apjához költözik a napfényes Phoenix-ből a borongós, folyton esős, isten háta mögötti sárfészekbe, Forks-ba. Utálja is a helyet, s mivel magának való típus, aki ráadásul jobbára egy rakás szerencsétlenségnek tartja magát, nehezére esik a beilleszkedés a középiskolában.
Ám talál ott valakit, aki nagyon is felkelti az érdeklődését: egy elképesztően, szinte emberfelettien szép fiú. Olyasvalaki, akiről Bella úgy gondolja, hogy kizárt, hogy esélye lenne nála.
Csakhogy Edward Cullennel vannak más problémák is: sápadt, a szeme néha borostyán színbe vált, sokat hiányzik az iskolából, és mintha kimondottan utálná Bellát.
Idővel kiderül, hogy Edward vámpír, ám Bellát ez sem tántoríthatja el, annyira végletesen, egész lényével szerelmes belé. S nem is hiába, mert bizony a fiú is vonzódik hozzá. Csakhogy utóbbinak keményen meg kell küzdenie önmagával és ösztöneivel, hogy nehogy vérét vegye a lánynak, merthogy azt is kívánja...
Ám ennél nagyobb veszedelmek is leselkednek Bellára, amiknek köszönhetően a vaskos könyv utolsó 150 oldala pörgős thrillerré válik, óvatosan adagolt horror elemekkel tarkítva.
A Twilight célcsoportját azok a 16-20 éves, vagy akár annál is idősebb lányok és nők alkotják, akik szeretik a romantikát, a Nagy Ő-ről álmodoznak, ugyanakkor vonzónak találják azt is, ha egy férfiban megvan a rossz, az árnyoldal is.
Magam tehát halmozottan nem tartozom a megcélzott közönségbe. Meg nem is akartam elolvasni, mondván, Anne Rice teljes Vámpírkrónikák sorozata után egy jó ideig nem akarok vérszívókról olvasni egy rihes sort sem, plusz miért érdekeljen az épp aktuális überbestseller, amikor annyi, engem sokkal inkább érdeklő könyv várja, hogy végre nekilássak, de aztán csak elolvastam, és nem bántam meg.
Tetszett, mert Meyer valahogy frissen állt a témához. Mondjuk egy idő után majd’ az agyamra ment Bella szerelmes epekedése, ami igen jelentős százalékát teszi ki a könyvnek, viszont amitől egyben hiteles is az ő figurája.
Legalábbis ennyi idősként én, Isten legyen hozzám irgalmas, hím létemre szintén elég sok időt és energiát öltem abba, hogy az épp aktuális imádottam után sóhajtoztam, és megkockáztatom, a legtöbb ember így van vele, legfeljebb gáznak érzi bevallani.
Egyszersmind ez is a Twilight sikerének egyik titka: ha tinilány is a főszereplője, a téma, és ahogy Meyer tálalja, kb. egyidős az emberiséggel. Persze, benne van az is, hogy aktuális divatirányzatokhoz nyúl, hiszen ma menők a vámpírok, a gothic-dark vonal, a depresszió, az emo, meg egyáltalán, tininek lenni.
De maga a történet végeredményben, ahogy sokan megírták előttem, olyan klasszikusokat idéz, mint a Jane Eyre vagy az Üvöltő szelek.
És igen, persze, hogy van sok-sok-sok lány, fiatalabb és idősebb nő, aki a különleges, nagy szerelemre vágyik, amiben feloldódhat, illetve arra, hogy igazi nőnek érezhesse magát egy igazi férfi mellett, meg hogy valaki úgy fogadja el és szeresse, ahogy van, mindenféle álcák, trükkök, hazugságok nélkül.
Így a könyv sikere egyfajta reakció modern korunk megváltozott férfi- és női szerepeire is, amikor már a nő is kereső, önfenntartó, nem függ a férfitól, és így tovább és tovább. Nem mintha ez benne lenne a regényben!
Nem erről szól, sőt, történetesen Belláról és Edwardról sem derül ki olyan fene sokminden, de érezhető az el(r)ejtett apró részletekből, hogy Meyer a folytatásokra is hagyott bőven felfedezni, izgulni valót.
Stephenie Meyer egyébként nem korlátozza magát a Twilight világára, pl. A burok című sci-fije magyarul is olvasható.
A jelenleg 4 kötetnél tartó sorozat szerte a világon hódít, őrületes példányszámban fogy, és első része nálunk is azonnal az eladási listák élére került, ahogy a magyar mozikban is aratott a filmverzió. Azt hiszem, egy korábbi vámpírtörténet sem ért el ilyen szédítő sikereket.
Persze, ahogy Rowling és Potter, Meyer és a Twilight is sokat köszönhet annak, hogy jókor volt jó helyen, bár állítólag ezt a könyvet is visszadobta egy rakás kiadó, s szinte véletlenül talált mégis gazdát neki a keresésbe belefáradt írónő.
A főszereplő-mesélő Bella Swan, egy 16-17 éves lány, aki egy időre apjához költözik a napfényes Phoenix-ből a borongós, folyton esős, isten háta mögötti sárfészekbe, Forks-ba. Utálja is a helyet, s mivel magának való típus, aki ráadásul jobbára egy rakás szerencsétlenségnek tartja magát, nehezére esik a beilleszkedés a középiskolában.
Ám talál ott valakit, aki nagyon is felkelti az érdeklődését: egy elképesztően, szinte emberfelettien szép fiú. Olyasvalaki, akiről Bella úgy gondolja, hogy kizárt, hogy esélye lenne nála.
Csakhogy Edward Cullennel vannak más problémák is: sápadt, a szeme néha borostyán színbe vált, sokat hiányzik az iskolából, és mintha kimondottan utálná Bellát.
Idővel kiderül, hogy Edward vámpír, ám Bellát ez sem tántoríthatja el, annyira végletesen, egész lényével szerelmes belé. S nem is hiába, mert bizony a fiú is vonzódik hozzá. Csakhogy utóbbinak keményen meg kell küzdenie önmagával és ösztöneivel, hogy nehogy vérét vegye a lánynak, merthogy azt is kívánja...
Ám ennél nagyobb veszedelmek is leselkednek Bellára, amiknek köszönhetően a vaskos könyv utolsó 150 oldala pörgős thrillerré válik, óvatosan adagolt horror elemekkel tarkítva.
A Twilight célcsoportját azok a 16-20 éves, vagy akár annál is idősebb lányok és nők alkotják, akik szeretik a romantikát, a Nagy Ő-ről álmodoznak, ugyanakkor vonzónak találják azt is, ha egy férfiban megvan a rossz, az árnyoldal is.
Magam tehát halmozottan nem tartozom a megcélzott közönségbe. Meg nem is akartam elolvasni, mondván, Anne Rice teljes Vámpírkrónikák sorozata után egy jó ideig nem akarok vérszívókról olvasni egy rihes sort sem, plusz miért érdekeljen az épp aktuális überbestseller, amikor annyi, engem sokkal inkább érdeklő könyv várja, hogy végre nekilássak, de aztán csak elolvastam, és nem bántam meg.
Tetszett, mert Meyer valahogy frissen állt a témához. Mondjuk egy idő után majd’ az agyamra ment Bella szerelmes epekedése, ami igen jelentős százalékát teszi ki a könyvnek, viszont amitől egyben hiteles is az ő figurája.
Legalábbis ennyi idősként én, Isten legyen hozzám irgalmas, hím létemre szintén elég sok időt és energiát öltem abba, hogy az épp aktuális imádottam után sóhajtoztam, és megkockáztatom, a legtöbb ember így van vele, legfeljebb gáznak érzi bevallani.
Egyszersmind ez is a Twilight sikerének egyik titka: ha tinilány is a főszereplője, a téma, és ahogy Meyer tálalja, kb. egyidős az emberiséggel. Persze, benne van az is, hogy aktuális divatirányzatokhoz nyúl, hiszen ma menők a vámpírok, a gothic-dark vonal, a depresszió, az emo, meg egyáltalán, tininek lenni.
De maga a történet végeredményben, ahogy sokan megírták előttem, olyan klasszikusokat idéz, mint a Jane Eyre vagy az Üvöltő szelek.
És igen, persze, hogy van sok-sok-sok lány, fiatalabb és idősebb nő, aki a különleges, nagy szerelemre vágyik, amiben feloldódhat, illetve arra, hogy igazi nőnek érezhesse magát egy igazi férfi mellett, meg hogy valaki úgy fogadja el és szeresse, ahogy van, mindenféle álcák, trükkök, hazugságok nélkül.
Így a könyv sikere egyfajta reakció modern korunk megváltozott férfi- és női szerepeire is, amikor már a nő is kereső, önfenntartó, nem függ a férfitól, és így tovább és tovább. Nem mintha ez benne lenne a regényben!
Nem erről szól, sőt, történetesen Belláról és Edwardról sem derül ki olyan fene sokminden, de érezhető az el(r)ejtett apró részletekből, hogy Meyer a folytatásokra is hagyott bőven felfedezni, izgulni valót.
Stephenie Meyer egyébként nem korlátozza magát a Twilight világára, pl. A burok című sci-fije magyarul is olvasható.