José Carreras: Mediterranean Passion (CD)
Írta: Galamb Zoltán | 2008. 11. 27.
Közhely, de igaz: a déli, mediterrán temperamentumot mindenekelőtt a szenvedélyesség és érzelemgazdagság határozza meg. Ez tükröződik a zenéjükben is, legyen szó olasz, francia, spanyol vagy katalán kultúráról.
Ez tölti meg tűzzel Vivaldi és Bellini, Granados és Albéniz muzsikáját, ettől oly tengerszerűen áradó és hullámzó minden, ami a földközi-tengeri térség komponistáinak kezéből kikerül.
Ebből a gazdag dallamkincsből - ezen belül is az érett és kései romantika terméséből - válogatta ki a szívének legkedvesebb dalokat a barcelonai születésű José Carreras. A három legendás tenor legfiatalabbika saját szülőhazájának, Katalóniának, valamint Olaszországnak állít egyfajta emléket ezzel a gyökerekig visszaásó válogatással.
Talán nem véletlen, hogy az albumra felkerült melódiák közül a legmélyebb átérzéssel, a legszenvedélyesebben Bellini valóban csodálatos „Fenesta che lucive”-je mellett egy katalán szerző, Josep Ribas „Rosó”-ját interpretálja a kiváló énekes, akinek telt orgánuma és széles vibratója nemcsak az operában érvényesül igazán, hanem ezekben a hol vidám, hol gyötrelmes, de mindenképp szívhez szóló szerzeményekben is.
Melyekről egyébként Molnár Antal egy régi cikke jut az eszembe. Írásában Molnár a mozikban hallható muzsika pocsék minősége miatt lamentál, és a könnyebb műfajokból a déli műdalok egyszerűségükben is gyönyörködtető alternatíváját ajánlja.
És való igaz. Ezek a nehezen kategorizálható kompozíciók, melyek némelyike a romantikus operaária, a népdalok és a populáris műfajok jegyeit egyaránt magán viseli, egyértelműen esztétikai felüdülést kínálnak a gyakran egy kaptafára készített komolykodó könnyűzene ügyetlenségeivel szemben.
Ám az is meglehet, hogy egyszerűen Carreras lelkesedése lényegíti át a dalokat. De mindegy is. Nem a magyarázat, hanem a végeredmény a fontos, az pedig a maga nemében tökéletes. Idehaza pedig leginkább a szürke, borús őszi-téli napokon érdemes feltenni a lemezt, hogy némi melegséget és szenvedélyt csempésszen az életünkbe.
Előadók:
José Carreras - tenor
Ambassade Orchestra Vienna
David Giménez - karmester
Közreműködik:
Gloria Estefan - ének
A lemezen elhangzó számok listája:
1. O paese d’o sole
2. Rosó - Pel teu amor
3. Che t’aggia di
4. Firenze sogna
5. Maria Mari
6. I te vurria vasa
7. Marenariello
8. Fenesta che lucive
9. Munasterio ’e Santa Chiara
10. Chitarra Romana
11. Silenzio cantatore
12.Guapparia
13. Les neus de les muntanyes
Bónusz:
14. Solamente una vez
15. Un núvol blanc
Ez tölti meg tűzzel Vivaldi és Bellini, Granados és Albéniz muzsikáját, ettől oly tengerszerűen áradó és hullámzó minden, ami a földközi-tengeri térség komponistáinak kezéből kikerül.
Ebből a gazdag dallamkincsből - ezen belül is az érett és kései romantika terméséből - válogatta ki a szívének legkedvesebb dalokat a barcelonai születésű José Carreras. A három legendás tenor legfiatalabbika saját szülőhazájának, Katalóniának, valamint Olaszországnak állít egyfajta emléket ezzel a gyökerekig visszaásó válogatással.
Talán nem véletlen, hogy az albumra felkerült melódiák közül a legmélyebb átérzéssel, a legszenvedélyesebben Bellini valóban csodálatos „Fenesta che lucive”-je mellett egy katalán szerző, Josep Ribas „Rosó”-ját interpretálja a kiváló énekes, akinek telt orgánuma és széles vibratója nemcsak az operában érvényesül igazán, hanem ezekben a hol vidám, hol gyötrelmes, de mindenképp szívhez szóló szerzeményekben is.
Melyekről egyébként Molnár Antal egy régi cikke jut az eszembe. Írásában Molnár a mozikban hallható muzsika pocsék minősége miatt lamentál, és a könnyebb műfajokból a déli műdalok egyszerűségükben is gyönyörködtető alternatíváját ajánlja.
És való igaz. Ezek a nehezen kategorizálható kompozíciók, melyek némelyike a romantikus operaária, a népdalok és a populáris műfajok jegyeit egyaránt magán viseli, egyértelműen esztétikai felüdülést kínálnak a gyakran egy kaptafára készített komolykodó könnyűzene ügyetlenségeivel szemben.
Ám az is meglehet, hogy egyszerűen Carreras lelkesedése lényegíti át a dalokat. De mindegy is. Nem a magyarázat, hanem a végeredmény a fontos, az pedig a maga nemében tökéletes. Idehaza pedig leginkább a szürke, borús őszi-téli napokon érdemes feltenni a lemezt, hogy némi melegséget és szenvedélyt csempésszen az életünkbe.
Előadók:
José Carreras - tenor
Ambassade Orchestra Vienna
David Giménez - karmester
Közreműködik:
Gloria Estefan - ének
A lemezen elhangzó számok listája:
1. O paese d’o sole
2. Rosó - Pel teu amor
3. Che t’aggia di
4. Firenze sogna
5. Maria Mari
6. I te vurria vasa
7. Marenariello
8. Fenesta che lucive
9. Munasterio ’e Santa Chiara
10. Chitarra Romana
11. Silenzio cantatore
12.Guapparia
13. Les neus de les muntanyes
Bónusz:
14. Solamente una vez
15. Un núvol blanc