Henry Rollins: Punk a platón
Írta: Hegedűs Tamás | 2008. 08. 29.
A Punk a platón a kultikus punk-rock együttes, a Black Flag életét mutatja be 1981 és 1986 között, az énekes, Henry Rollins szemén keresztül.
Rollins hihetetlen figura, kifogyhatatlan energiával: a Black Flagen túl ma saját nevével fémjelzett zenekara, könyvkiadója van, nevéhez rengeteg lemez, könyv és spoken word turné fűződik, emellett pedig több hollywoodi produkcióban is feltűnt már színészként.
Ez a könyv brutálisan őszinte és szókimondó, s talán ez a jelző még nem is érzékelteti ennek a mélységét. Amellett, hogy érdekes időutazás ez a 80-as évekbe, a lehető legintimebb módon közelít rá Rollins és a zenekar életére, a velük történt megannyi eseményre.
Mindenképp tanulságos, egyszersmind ijesztő ez az olvasmány mindazok számára, akik kíváncsiak, vagy vágyják a „sztár-életmódot”, még ha ez valószínűleg már nem is ehhez fogható lehet manapság - bár ezt csak a bennfentesek tudják.
A könyv vége felé haladva megfigyelhető, ahogy egyre jobban megviseli az együttes életét és józanságát a rengeteg nehézség és akadály, amivel kénytelenek pályájuk és útjaik során megbirkózni.
Állandó a rohanás, a véget nem érő turnézást folyamatosan ellehetetlenítik a szerencsétlen események, a rendőrök, a turnémenedzserek, a rajongók brutalitása, kíméletlensége és a velük szembeni kiszolgáltatottság, nem beszélve a tagcserékről.
A legelszántabbak azonban csodálatra méltóan és emberfeletti erővel küzdenek a közös célért.
A naplószerűen napra pontos bejegyzések nyilván egyedül Henry Rollins gondolatait őrzik tényszerűen és hangsúlyozom, példátlanul szókimondóan.
Olyannyira, hogy egyszerre lett így a végeredmény érdekes és ijesztő, hiszen Henry gondolatai olykor nagyon elvontak, szavaiból düh és keseredettség sugárzik.
Ha azonban valaki elkezdi olvasni e könyvet, akkor ezek ellenére sem képes letenni, már csak azért sem, mert az embertelen körülmények és a kegyetlen történések nem tántoríthatják el hősünket és ezzel nekünk is erőt, hovatovább követendő példát mutathat.
A mondanivalót és a történteket alátámasztandó a kötet rendkívül gazdagon illusztrált, ráadásként pedig tartalmazza a Raymond Pettibone által alkotott korabeli, lenyűgöző plakátokat, szórólapokat, címlapokat, belépőjegyeket és még sok minden mást, ami a zenekarhoz köthető.
Igényesen és láthatólag maximalista módon felépített könyv.
Rollins hihetetlen figura, kifogyhatatlan energiával: a Black Flagen túl ma saját nevével fémjelzett zenekara, könyvkiadója van, nevéhez rengeteg lemez, könyv és spoken word turné fűződik, emellett pedig több hollywoodi produkcióban is feltűnt már színészként.
Ez a könyv brutálisan őszinte és szókimondó, s talán ez a jelző még nem is érzékelteti ennek a mélységét. Amellett, hogy érdekes időutazás ez a 80-as évekbe, a lehető legintimebb módon közelít rá Rollins és a zenekar életére, a velük történt megannyi eseményre.
Mindenképp tanulságos, egyszersmind ijesztő ez az olvasmány mindazok számára, akik kíváncsiak, vagy vágyják a „sztár-életmódot”, még ha ez valószínűleg már nem is ehhez fogható lehet manapság - bár ezt csak a bennfentesek tudják.
A könyv vége felé haladva megfigyelhető, ahogy egyre jobban megviseli az együttes életét és józanságát a rengeteg nehézség és akadály, amivel kénytelenek pályájuk és útjaik során megbirkózni.
Állandó a rohanás, a véget nem érő turnézást folyamatosan ellehetetlenítik a szerencsétlen események, a rendőrök, a turnémenedzserek, a rajongók brutalitása, kíméletlensége és a velük szembeni kiszolgáltatottság, nem beszélve a tagcserékről.
A legelszántabbak azonban csodálatra méltóan és emberfeletti erővel küzdenek a közös célért.
A naplószerűen napra pontos bejegyzések nyilván egyedül Henry Rollins gondolatait őrzik tényszerűen és hangsúlyozom, példátlanul szókimondóan.
Olyannyira, hogy egyszerre lett így a végeredmény érdekes és ijesztő, hiszen Henry gondolatai olykor nagyon elvontak, szavaiból düh és keseredettség sugárzik.
Ha azonban valaki elkezdi olvasni e könyvet, akkor ezek ellenére sem képes letenni, már csak azért sem, mert az embertelen körülmények és a kegyetlen történések nem tántoríthatják el hősünket és ezzel nekünk is erőt, hovatovább követendő példát mutathat.
A mondanivalót és a történteket alátámasztandó a kötet rendkívül gazdagon illusztrált, ráadásként pedig tartalmazza a Raymond Pettibone által alkotott korabeli, lenyűgöző plakátokat, szórólapokat, címlapokat, belépőjegyeket és még sok minden mást, ami a zenekarhoz köthető.
Igényesen és láthatólag maximalista módon felépített könyv.