FőképAz élet egyik nagy adománya – meglátásom szerint – az a lehetőség, amikor személyesen megtapasztalhatjuk, miként élnek mások, hogyan látják a világot.
Erre a legjobb lehetőség az estébe (vagy hajnalba) nyúló beszélgetés, amikor nem csak a másik életét ismerjük meg, de nézeteit, tapasztalatait is. Ez egyúttal remek alkalom gondolataink terjesztésére, illetve vitakészségünk csiszolására.
Mindennek feltétele a minimálisan azonos hullámhossz, no meg némi nyitottság.

Az ilyen – sajnálatosan ritka – pillanatok jutalma az érzés: ismét gazdagabbak lettünk; valamint az ismeretlen megismerésének élvezete, no meg a kedélyes csevegés jutalma.

Na ilyesmit éreztem, miközben Ürmös Attila tavaly megjelent könyvét olvastam, A semmittevés filozófiája ugyanis megpendítette bennem azt a bizonyos, csak virtuálisan létező hullámhosszt.

Ami azért is fura, mert távol áll tőlem a művészlelkek éveken át tartó eszmecseréje, miként otthontalanok sincsenek az ismerőseim között, ahogyan az írásokban felbukkanó többi, nem hétköznapi fazonokkal sem tartom a kapcsolatot.
A kávézóbéli emlékeket idéző blokk párszor ellenkezésre ingerelt, ugyanakkor tartalmaz pár magvas gondolatot (a semmittevés oka és következményei például), amiért elnézem a számomra elfogadhatatlan téziseket.

A novellák tetszettek, kivált a „Reklámország” és „A szomorú gyerekek hajója”. Ez utóbbi egyszerre személyes és általános, költői és szomorúan hétköznapi – egyszóval szépirodalom.

A szerző meg sem kísérli nyelvi leleményekkel megújítani a kortárs irodalmat, megmarad a jól bevált egyenes vonalú történetmesélésnél, és az utcai szóhasználatnál.
Visszafogottan minimalista eszköztár jellemzi, hiszen a mesélők célja nem a hallgatóság lenyűgözése, terek és jellemek mélyreható ábrázolása, hanem csak a történet továbbadása, minden felesleges sallang nélkül.

Arra azért kíváncsi lennék, Ürmös Attila vajon mire jutna kisregény vagy regény terjedelemben, egy szem történettel. Az biztos, a sztorizáshoz van érzéke.

A kötetben szereplő írások:
Előszó
Reklámország
Geri emlékezik
A szomorú gyermekek hajója
Kálmán titkos országa
A semmittevés filozófiája
Mintegy utószó