FőképA közelmúltban kijött film alapjául szolgáló regény a több évtizede eszkalálódó afganisztáni konfliktust hozza testközelbe.
Teszi ezt oly módon, hogy nem mélyed el a történelmi részletek ismertetésében, hanem az átlag emberek mindennapjain, életsorsán keresztül mutatja be a hatalmas területen fekvő ország szétesésének történetét, egyetemes szinten közelítve meg az emberi bűn, bűntudat és elkorcsosulás témáit.

A regény bestseller a legjavából, gördülékeny, olvasmányos, izgalmas, és helyenként rendkívül kegyetlen is, ahogy Hasszán a hazara szolgafiú és Amir, a legendás hírű gazdag kereskedő fia a társadalmi hierarchia szempontjából eleve kiegyensúlyozatlan barátságának történetét meséli el.

A kor sajátosságai, a rettenetes családi titkok, és személyiségük különbözőségei is kiélezik a közöttük meglévő hierarchikus ellentéteket, amelyek előkészítik, hogy egy iszonyatos esemény hatására megmásíthatatlan és végzetes törés következik be kapcsolatukban.

Amir élete szerencsés fordulatot vesz. A szovjet csapatok bevonulását követően új életet kezd az Egyesült Államokban. Felnőttként tér vissza Afganisztánba, hogy szembesüljön Kabul megváltozott világával, és gyermekkori barátja, Hasszán sorsának alakulásával.

Amint azt az előbbiekben említettem, a könyv igazi bestseller, amelynek következtében hatásvadásznak is mondható, és bizonyos fordulatai előre kiszámíthatóak, miközben bővelkedik az emberi pusztítás, mészárlás, elnyomás naturalisztikus és megdöbbentő képekben való ábrázolásában, és a váratlan események oly módon történő kombinálásában, hogy időnként talán túlzásnak is érezhetjük a Hosseini által leírtakat.

Mindazonáltal a híradók, újságok vérbő képei, és a hadsereg különböző válságok során elkövetett visszaéléseiről szóló botrányok kapcsán sajnos „megnyugtathatjuk” magunkat: Hosseini regénye semmiképpen sem mondható a történtek felnagyításának.
Továbbá számos, pl. Holocaust túlélő beszámolója erősíti meg azt a tényt, hogy milyen nagy jelentőséggel bír az egyén sorsának alakulásában, a túlélésben a véletlen, a vakszerencse.

E sok egyéb mellett Hosseini könyve arról is szól, hogy milyen módon befolyásolják, sok esetben deformálják a történelmi momentumok a gyermekek fejlődését.
Látunk példát sziklaszilárd jellemre, mint Hasszáné; érzékeny, törékeny igazán gyermeki lélekre, amely lassan az események hatása alatt alakul, érik, mint Amiré; és velejéig romlott, gonosz gyerekre is, mint Aszef.

A regényből készült film korrektül meséli el a regény minden egyes történését. Szép képekben jeleníti meg az egykor színekben gazdag Kabult, a csodálatos szabadidős tevékenységet, a papírsárkány röptetést, és a színészválasztás is kiváló. Az arcok, karakterek megegyeznek a könyvbeliekkel.

Mégis javaslom mindenkinek, hogy feltétlenül olvassa el a könyvet a film megnézése előtt, mivel a regény pontos, érzékletes lélekábrázolása, az indulatok mélységeinek feltárása, az egyes indítékok, miértek magyarázata teljesen kimaradtak a felületesre sikerült mozi változatból.
Ami pedig a legfontosabb: a regény vége összehasonlíthatatlanul realisztikusabb.