Richard S. Tedlow: Vállalkozó titánok, titáni vállalkozások
Írta: Németh István | 2007. 07. 25.
Kategória: ismeretterjesztő / tudományos
Richard S. Tedlow a Harvard Business School tanára; fő szakterülete a marketing és a cégtörténet.
Ezt a könyvét hét ember munkásságáról és életéről írta:
Andrew Carnegie 1901-ben 480 millió dollárért eladta a Carnegie vállalatot J. P. Morgannek (ő maga személyesen 300 millió dollárt kapott)
George Eastman a Kodak cég megalapítója
Henry Ford a T-Modell „feltalálója”, amiből, több mint 15 millió darabot gyártottak le, és ezzel a világon legtöbbet gyártott autó mind a mai napig
Id. Thomas J. Watson az IBM első elnöke
Charles Revson a Revlon kozmetikai óriás cég megalapítója
Sam Walton a Wal-Mart kiskereskedelmi lánc létrehozója
Robert Noyce az Intel megalapítója.
Ha megnézzük az életüket, nagyon sok egyforma dolgot találunk benne. Szerintem mégis az a legfontosabb egyezés közöttük, hogy valami újat, valami nagyot „találtak” ki, és ezért lettek sikeresek az üzleti életben.
Andrew Carnegie úgy csökkentette a költségeit, hogy folyamatosan termeltek a gyárai, függetlenül attól, hogy volt-e rá megrendelés vagy sem.
Ezzel az „egyszerű” filozófiával két dolgot is elért. Egyrészt az úgynevezett fix költségeit a termelés szintjéhez képest csökkentette, hiszen ha nem gyártott volna, akkor is felmerültek volna ezek a kiadások.
Másrészt a beszállítók mennyiségi kedvezményt biztosítottak számára és jó viszonyt tudott kialakítani velük. És ezek után már a versenytársak árainál alacsonyabban tudta előállítani az acélt, és így biztosította a folyamatos keresletet a terméke iránt.
George Eastman 1877-ben még több mint 49 dollárért vásárolt fényképezőgépet és további 5 dollárt kellett fizetnie, hogy megtanulja a használatát. 23 évvel később mindösszesen 1 dollárért adott el fényképezőgépet.
Ha megnézzük ezt a 2 számot, rájövünk, hogy miért is kellett belekerülnie ebbe a könyvbe. Ő volt az, aki lehetővé tette a nagyközönség számára, hogy megörökítsen egy pillanatot.
Henry Ford, aki amellett, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá tette a szállítást, biztosította az utazás szabadságát is a „kis” emberek számára. Detroit 30 év alatt több mint hatszorosára nőtt és ezt ennek az embernek köszönheti.
Aznap, mikor eltemették az USA-ban lévő összes autógyárának összes gyártósora 1 perces gyászszünetet tartott, ami becslések szerint 7 millió embert jelentett. Ilyen az amerikai történelemben előtte és azóta sem volt.
Illetve tőle származik a vevői elégedettség magas fokú kielégítése kapcsán sokszor hangoztatott mondat, mely szerint: „A vevő olyan színben kérheti az autót, amilyenben akarja, feltéve, hogy feketében akarja.”
Id. Thomas J. Watson gyászjelentése így hangzott: „Elhunyt idősebb Thomas J. Watson. Az IBM igazgatótanácsának elnöke 82 évet élt. A világ legnagyobb értékesítője 629 millió dolláros vállalatot hozott létre, amelynek a jelszava az volt: GONDOLKODJ!”.
Watson, mint azt láthatjuk az értékesítés, ügynökösködés területén alkotott maradandót.
Charles Revson 1932-ben, a gazdasági világválság idején létrehozta a Revlon Körömlakk Társaságot, és aki a marketing segítségével óriás vállalatot hozott létre. Természetesen egy cég fennmaradásához nem elegendő a reklámok, hanem megfelelő üzletvezetésre is szükség van.
Revson mindkét területen sikeres volt, ezáltal a Revlon is azzá vált.
Sam Walton az Egyesült Államokban nagyon híres Wall-Mart diszkont áruházlánc megalapítója. Természetesen már 1962 előtt (ebben az évben nyílt meg az első Wal-Mart) is léteztek diszkontáruházak, de ennyire sikeres talán egyik sem lett.
Ő rájött, hogy hogyan is lehet a fogyasztókat „becsalogatni” az üzletbe, hogy tőle vásároljanak.
Egyik jelmondata így hangzott: „Az árut alacsony áron kell beszerezni, magasra fel kell tornyozni és olcsón kell eladni”.
Robert Noyce két másik emberrel, Gordon Moore-ral és Andrew S. Grove-val közösen megalapította az Intel-t.
Napjainkban, amikor már szinte lehetetlen számítógépek nélkül boldogulni, gondolom nem kell megmagyarázni, miért került bele ebbe a könyvbe. Hiszen ha megnézzük az említett berendezéseket, azt láthatjuk, hogy javarészt Intel processzorral vannak „felszerelve”.
Andrew Carnegie 1835-ben született Sam Walton 1992-ben halt meg. Szóval nemcsak hét ember életét ismerjük meg e könyv által, hanem az amerikai gazdaság „elmúlt” 150 évébe is bepillantást nyerhetünk, és megismerhetjük, mennyit változott a világ ilyen „rövid” idő alatt.
Ha valaki egy üzleti iskola padjában most tanulja, vagy már megtanulta a gazdasági folyamatokat, akkor e könyv olvasása után néhány, a „valós” életből vett példával is alá tudja támasztani a tudását.
Richard S. Tedlow a Harvard Business School tanára; fő szakterülete a marketing és a cégtörténet.
Ezt a könyvét hét ember munkásságáról és életéről írta:
Andrew Carnegie 1901-ben 480 millió dollárért eladta a Carnegie vállalatot J. P. Morgannek (ő maga személyesen 300 millió dollárt kapott)
George Eastman a Kodak cég megalapítója
Henry Ford a T-Modell „feltalálója”, amiből, több mint 15 millió darabot gyártottak le, és ezzel a világon legtöbbet gyártott autó mind a mai napig
Id. Thomas J. Watson az IBM első elnöke
Charles Revson a Revlon kozmetikai óriás cég megalapítója
Sam Walton a Wal-Mart kiskereskedelmi lánc létrehozója
Robert Noyce az Intel megalapítója.
Ha megnézzük az életüket, nagyon sok egyforma dolgot találunk benne. Szerintem mégis az a legfontosabb egyezés közöttük, hogy valami újat, valami nagyot „találtak” ki, és ezért lettek sikeresek az üzleti életben.
Andrew Carnegie úgy csökkentette a költségeit, hogy folyamatosan termeltek a gyárai, függetlenül attól, hogy volt-e rá megrendelés vagy sem.
Ezzel az „egyszerű” filozófiával két dolgot is elért. Egyrészt az úgynevezett fix költségeit a termelés szintjéhez képest csökkentette, hiszen ha nem gyártott volna, akkor is felmerültek volna ezek a kiadások.
Másrészt a beszállítók mennyiségi kedvezményt biztosítottak számára és jó viszonyt tudott kialakítani velük. És ezek után már a versenytársak árainál alacsonyabban tudta előállítani az acélt, és így biztosította a folyamatos keresletet a terméke iránt.
George Eastman 1877-ben még több mint 49 dollárért vásárolt fényképezőgépet és további 5 dollárt kellett fizetnie, hogy megtanulja a használatát. 23 évvel később mindösszesen 1 dollárért adott el fényképezőgépet.
Ha megnézzük ezt a 2 számot, rájövünk, hogy miért is kellett belekerülnie ebbe a könyvbe. Ő volt az, aki lehetővé tette a nagyközönség számára, hogy megörökítsen egy pillanatot.
Henry Ford, aki amellett, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá tette a szállítást, biztosította az utazás szabadságát is a „kis” emberek számára. Detroit 30 év alatt több mint hatszorosára nőtt és ezt ennek az embernek köszönheti.
Aznap, mikor eltemették az USA-ban lévő összes autógyárának összes gyártósora 1 perces gyászszünetet tartott, ami becslések szerint 7 millió embert jelentett. Ilyen az amerikai történelemben előtte és azóta sem volt.
Illetve tőle származik a vevői elégedettség magas fokú kielégítése kapcsán sokszor hangoztatott mondat, mely szerint: „A vevő olyan színben kérheti az autót, amilyenben akarja, feltéve, hogy feketében akarja.”
Id. Thomas J. Watson gyászjelentése így hangzott: „Elhunyt idősebb Thomas J. Watson. Az IBM igazgatótanácsának elnöke 82 évet élt. A világ legnagyobb értékesítője 629 millió dolláros vállalatot hozott létre, amelynek a jelszava az volt: GONDOLKODJ!”.
Watson, mint azt láthatjuk az értékesítés, ügynökösködés területén alkotott maradandót.
Charles Revson 1932-ben, a gazdasági világválság idején létrehozta a Revlon Körömlakk Társaságot, és aki a marketing segítségével óriás vállalatot hozott létre. Természetesen egy cég fennmaradásához nem elegendő a reklámok, hanem megfelelő üzletvezetésre is szükség van.
Revson mindkét területen sikeres volt, ezáltal a Revlon is azzá vált.
Sam Walton az Egyesült Államokban nagyon híres Wall-Mart diszkont áruházlánc megalapítója. Természetesen már 1962 előtt (ebben az évben nyílt meg az első Wal-Mart) is léteztek diszkontáruházak, de ennyire sikeres talán egyik sem lett.
Ő rájött, hogy hogyan is lehet a fogyasztókat „becsalogatni” az üzletbe, hogy tőle vásároljanak.
Egyik jelmondata így hangzott: „Az árut alacsony áron kell beszerezni, magasra fel kell tornyozni és olcsón kell eladni”.
Robert Noyce két másik emberrel, Gordon Moore-ral és Andrew S. Grove-val közösen megalapította az Intel-t.
Napjainkban, amikor már szinte lehetetlen számítógépek nélkül boldogulni, gondolom nem kell megmagyarázni, miért került bele ebbe a könyvbe. Hiszen ha megnézzük az említett berendezéseket, azt láthatjuk, hogy javarészt Intel processzorral vannak „felszerelve”.
Andrew Carnegie 1835-ben született Sam Walton 1992-ben halt meg. Szóval nemcsak hét ember életét ismerjük meg e könyv által, hanem az amerikai gazdaság „elmúlt” 150 évébe is bepillantást nyerhetünk, és megismerhetjük, mennyit változott a világ ilyen „rövid” idő alatt.
Ha valaki egy üzleti iskola padjában most tanulja, vagy már megtanulta a gazdasági folyamatokat, akkor e könyv olvasása után néhány, a „valós” életből vett példával is alá tudja támasztani a tudását.