Főkép

1989-ben a Ron Clements és John Musker alkotta páros lehet, hogy először, de semmiképpen sem utoljára dolgozott együtt, amikor elkészítették a Walt Disney-cég 28. egész estét betöltő rajzfilmjét, a Hans Christian Andersen meséjét feldolgozó A kis hableányt. További együttműködésüket dicséri az Aladdin (1992), a Herkules (1997), és A kincses bolygó (2002). És ha már a bolygóknál tartunk: a Naprendszer többi objektumával ellentétben az Uránusz 15 ismert holdját (Cordelia, Ophelia, Bianca, Cressida, Desdemona, Juliet, Portia, Rosalind, Belinda, Puck, Miranda, Ariel, Umbriel, Titania, Oberon) nem az ókori mitológiából, hanem Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő „Fürtrablás” című szatirikus eposzának szereplőiről nevezték el. Az Ariel például pajkos légi szellem Shakespeare „A vihar” című drámájában.

És ha már az ókori mitológiát emlegettük, lássuk csak, mi is valójában a történet főszereplője, a szirén, sellő, vízitündér, hableány, najád, triton, tengeri nimfa, nereida vagy néreisz (kultúrától, kontinenstől és kortól függően). Hát, mesés lény, melynek emberi felsőteste halfarokban folytatódik, és tulajdonképpen az antik madártestű szirének középkori megjelenési formája, a csábítás jelképe. Szépségénél pedig csak a hangja igézőbb. A legendák szerint a szirének bűvös dala számtalan hajós vesztét okozta. De térjünk vissza a névválasztásra. Az Ariel héber eredetű férfinév, jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye. Hát nem mókás, hogy éppen ilyen nevet kapott ez a kedves, bájos, aranyos, tüneményes, ám makacs és önfejű leányzó, ez a kis hableány, aki apja, Triton király (a görög mitológiában Tritón tengeri isten, Poszeidon és Amphitrité fia) víz alatti birodalmában él? És persze álmodozik. Az emberekről. Az emberek világáról. Ha csak teheti, körülöttük sündörög, az általuk elhagyott tárgyakat gyűjti. Bárhol. Bármikor. Bármilyen körülmények között. Még apja születésnapi ünnepsége helyett is, ahol pedig testvéreivel együtt kellene fellépnie.

Egy alkalommal szörnyű vihar támad, és Ariel megmenti a vízbe fulladástól az ember herceget, Ericet, akibe persze első látásra beleszeret. Ellenállhatatlan, de sajnos mindenki szerint eleve kudarcra ítélt vonzalma hatására nem csupán szeretteivel veszik össze, hanem akár meggondolatlanságra is képes. Hiszen miután apjával jól összeveszett, hagyja, hogy a gonosz Ursula, a tengeri boszorkány negédes, csábító ígéretei megszédítsék. Olyannyira, hogy gyönyörűséges hangját is hajlandó beáldozni. Hát, nem is tudom, jó üzletet kötött-e: gyönyörű hang helyett némaság, uszonyok helyett lábak. Amit az egyikkel elveszített, azt sajnos nem nyerte meg a másikkal. Hiszen a herceg nem az arcába, hanem a hangjába szeretett bele. És Ursula persze nem kezdő, és nehezített a feladaton: ha ugyanis a herceg három napon belül nem csókolja meg Arielt amúgy igaz szerelemből, a lány örökre a rabszolgája lesz. És ez még fair. Az unfair csak ezután következik.

A kis hableány nem csupán két Oscar-díjat (a legjobb dalnak járót az „Under the Sea” – „Ringat a víz” kezdetű betétdalért és a kísérőzenéért) nyert, hanem a közönség és a kritikusok is lelkesen fogadták. Főleg, mert harminc év után először fordult elő, hogy a Disney-stúdió hagyományos mesét filmesített meg. Szóval ez előtt 1959-ben volt a Csipkerózsika, 1950-ben a Hamupipőke, valamint 1936-ban a Hófehérke és a hét törpe. Arról nem is beszélve, hogy a film nem csupán a stúdió munkásságában jelentett mérföldkövet (ezzel kezdődött ugyanis a Disney-rajzfilmek reneszánsza), hanem az időközben sokat fejlődött animáció művészetében is.

Valahogy minden a helyén van ebben a filmben: a hely, az időpont, a zene, a cselekmény és a mesei elemek. Mintha csak a stáb tagjai újra felfedezték volna ezt a rendkívül izgalmas műfajt. Merthogy egyesek úgy gondolták, hogy a rajzfilm már nem életképes műfaj. Micsoda tévhit. Andersen meséje a felnőtté érésről és az otthontól való elszakadásról szól, ezért ilyen vagy olyan módon mindannyiunkat érint. És éppen ezért jelent sokat kicsiknek és nagyoknak egyaránt, még 18 évvel születése után is. Mi sem ünnepelhetné meg méltóbban a nagykorúvá válást (na jó, kis csúsztatással), mint egy extra változatú DVD-kiadás. Mégpedig digitálisan felújított kép- és hangminőséggel. Akit egyébként érdekel Hans Christian Andersen A kis hableány című meséje, és szívesen elolvasná, megteheti a Magyar Elektronikus Könyvtárban. 

És ha már itt tartunk: Ariel és a herceg története kétfelvonásos mesebalett formájában 2007. február 25-én 16 órától, valamit 2007. március 25-én 15 és 17:30 órától megtekinthető a Budapest Bábszínház színháztermében, mégpedig a budapesti Ékszer Balett Táncegyüttes előadásában. Aki pedig Koppenhágába látogat, ne felejtse el megnézni a kikötőben az Andersen meséje által ihletett, az eltelt évek alatt többször is megrongált kis hableány szobrot, mely a város egyik szimbóluma.

A magyar DVD-kiadás technikai adatai:
Hang: magyar (DD 5.1), angol (DD 5.1), lengyel (DD 5.1), cseh (DD 5.1) 
Kép: 1.78 : 1 (16:9) 
Felirat nyelv: magyar, angol, lengyel, cseh 

Extrák:
Interaktív menük
Jelenetek közvetlen eléréssel
Werkfilm - Így készült A kis hableány (magyar felirattal)
Kisfilm - A sztori története (magyar felirattal)
Kisfilm - A majdnem megvalósult utazás története (magyar felirattal)
Kisfilm - A gyufaárus kislány
Képgaléria
Videoklip(ek) - Kiss the Girl
Videoklip(ek) - Miki Imai - Part of Your World
Játék - Interaktív játék: A kis hableány tengeralatti kalandja: A virtuális utazás (magyar szinkronnal)
Előzetesek