FőképBabits Mihály nem csak nagyszerű költő és - szerintem - még nagyszerűbb író volt, hanem kiváló gondolkodó és tanár is. Életműve, hatása kritikus-költőként legfeljebb egy T. S. Eliotéhoz, bölcselő-íróként egy Jean-Paul Sartre-éhoz mérhető.
És József Attilához hasonlóan egész népét tanította, se nem csupán dacból (no jó, költőtársától se vitassuk el a küldetéstudatot), hanem meggyőződésből, s páratlan erkölcsi tartással.

Katolikus költőként és gondolkodóként Babits az egyetemességet hirdette, szemben korának fajmagyarkodó, vagy épp csak egymás ellen acsarkodó érdekcsoportjainak provincializmusával.
Nem hajlították meg, térítették el múló - még ha elsöprőnek is tetsző - divatok. Nem állt be a fanyalgók, gyűlölködők közé. Egy politikától átitatott korban az esztétikumot képviselte, de nem erkölcsmentesen, ahogy a századforduló dekadens művészete.
Ő az igazságot, az örök érvényű igazságot igyekezett meglátni és kimondani. Kompromisszumot nem ismerőn.

Talán szerencsés, talán baljós konstellációnak mondható, hogy épp abban a korszakban alkotott, melyet a magyar irodalom aranykorának mondhatunk. A Nyugat nemzedéke minden kétségen felül korszerű, újszerű, de értékálló műveket alkotott. Ők voltak a mi Dantéink, Shakespeare-jeink, Fjodor Mihajlovicsaink.
Ugyanakkor nemzetközi hatásuk lényegében elenyésző. Hacsaknem az egzotikum iránt vonzódó kutató figyelt fel rájuk (végtére is, maga Babits szintén kiemeli ázsiai örökségünket, amely a keresztény Nyugat tradícióival összeházasítva egészen különleges sarjat eredményezett), nevük többnyire semmit sem mond, mondott az átlag európai olvasónak.

Az aforizma nem volt sajátja; kevés valóban rövid, frappáns mondatot lehet kiragadni műveiből. Nem érdekelték az olcsó élcek, a talmi sziporkázás, és nem is egyfajta emersoni márványba véshetőség igénye hajtotta.
Műveiben - mindenekelőtt irodalomelméleti alkotásaiban - mégis megtalálhatók a magvas, könnyedén kiemelhető gondolatok, még ha némelykor ezek egy vagy akár több egész bekezdésen át végigvezetnek.

Mindezekből talán egyenesen következik, hogy Babits füveskönyvében nem sommás életbölcsességeket kapunk, hanem merengést a magyarság, a magyar nemzet, kultúra felett, irányadást az irodalomban, esztétikában, és áttételesen az erkölcsben, életvitelben is.
Babits üzenete keresztény üzenet - nemzetek feletti, idő feletti. A nagy gondolkodók üzenete.